Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - Az Ausztriával kötött szerződésről szóló 1908. évi XII. t.-c.
234 1908 : XII. t.-c. XVII cikk. A N O J* efl C O > <U >> ùc s 3 6 03 "Ü 0! J3 03 N 03 e U Z központi hatósága jogosítva van kijelenteni, hogy valamely vele a másik állam központi hatósága által a 3. és 4. pont értelmében közölt árujegy az ő államában oltalomban nem részesülhet. Az oltalom ilyetén megtagadása csak olyan okokból történhetik, amelyek a törvény értelmében hazai árujegygyei szemben is érvényesíthetők. A két állam egyike sem fogja azonban a másik államban lajstromozott árujegytől az oltalmat csak azért megtagadni, mivel az árujegyek összetétele és külső kiállítása tekintetében a saját területén érvényes szabályoknak nem felel meg, feltéve, hogy e tekintetben a másik állam törvényhozásának megfelel. Az egyik fél területéről származó közhatósági címerek a másik fél területén nem fognak szabadjegyeknek tekintetni. Az ilyen címert tartalmazó árujegyet csak annak számára szabad lajstromozni, akinek joga van az ilyen cimert használni. Ez áll a címerek olyan kidolgozására is, amely a hivatalos kidolgozás alakjától eltéréseket mutat, amennyiben ezen eltérések dacára a forgalomban megtévesztések várhatók. E határozmányok alkalmazandók nevezetesen a magyar szent koronára és az osztrák örökös tartományi cimerre is. A két állam területeinek egyikében divó nyelvnek árujegyben való használata, még ha az áru nincs is származási helyének megjelölésével ellátva, nem fog az áru származása tekintetében megtévesztésre alkalmasnak tekintetni és egyedül ez okból az árujegytől nem fog az oltalom megtagadtatni. Ellenben a két állam mindegyikének joga lesz arra, hogy olyan árumegjelöléseket a lajstromozásból kizárjon, amelyeknek összbenyomásuk szerint azért, mert a nemzeti színeket heraldikai sorrendjükben és irányukban használják, vagy ezen állam nemzeti jelképeit, szobrait és épitészeti műveit vagy ezen állam történeti vagy az államélet, a művészet, vagy a tudomány terén kitűnt hires személyiségeinek nevét vagy ábrázolását alkalmazzák. A fogyasztóra akként kellene hatniok, hogy nyilvánvalóan az árunak ezen államból való származására utalna, feltéve, hogy az árumegjelölésben egyúttal elegendő világossággal az áru valódi származása (hely. vagy országi, vagy az a körülmény, hogy az áru nem ezen államból származik, megjelölve nincs, vagy az árujegyből ki nem vehető. A nemzeti színeknek felírások, diszitések stb , valamint keretvonalak céljaira az árujegy alkotórészeiképen leéndő felhasználása egyedül és önmagában véve nem fog az áru származási helyére mutató utalásnak tekintetni. Az előző határozmányok értelmében oltalomban részesíthető árujegygyei annak lajstromozott alakjában ellátott áru
