Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - Az Uniós szerződést módositó washingtoni egyezményt becikkelyező 1913:CIII. t.-c.
212 1913: Vili. t.-c. 1. cikk. 2. cikk. 3. cikk. 4. cikk. 1. cikk. A szerződő országok az ipari tulajdon védelmére Uniót alkotnak. 2. cikk. A szerződő országok mindegyikének alattvalói vagy honosai az Unió bármely másik országában a találmányi szabadalmak, a használati minták, az ipari mustrák és minták a gyári vagy kereskedelmi védjegyek, a kereskedelmi nevek, a származási jelzések, a tisztességtelen verseny elleni oltalom tekintetében ugyanazokat az előnyöket élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a saját honosok részére jelenleg biztosítanak, vagy jövőben biztosítani fognak. Ennélfogva a honosokkal egyenlő védelemben részesülnek és a jogaik ellen irányuló minden támadás miatt ugyanezekkel a jogorvoslatokkal élhetnek, mint azok, föltéve, hogy azokat a föltételeket és alakiságokat teljesitik, amelyek a honpolgárok részére megszabvák. A lakóhely vagy üzleti telep birásának kötelezettségével abban az országban, amelyben az oltalom igényeltetik, az unióbeliek nem terhelhetők meg. 3 cikk. A szerződő országok alattvalóival vagy honosaival egyenlő elbánásban részesülnek az Unióhoz nem tartozó országok azon alattvalói vagy honosai, akik az Unióhoz tartozó országok egyikének területén laknak vagy ott tényleges és valóságos ipari vagy kereskedelmi teleppel birnak. 4. cikk. a) Az, aki a szerződő országok egyikében találmányi szabadalmat, használati mintát, ipari mustrát vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet szabályszerűen bejelent, vagy jogutódja, azoknak a többi országokban való bejelentésre, harmadik szemé-
