Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - Az 1895:XXXVII. t.-c.-nek a washingtoni egyezmény folytán szükségessé vált módositásairól szóló 1913:XII. t.-c.

1913 : XII. t.-c.

189

a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módosítása és kiegészítése tárgyában.

Szentesítést nyert 1913. évi április hó 13-án. Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1913. évi április hó 22-én. Életbelépett : 1913. évi április hó 24-én.

i. §. i. §.

A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 20. §-a és az 1908. évi LII. törvénycikknek azt kiegészítő és módosító 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek :

A szabadalom egészben vagy részben megvonható, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmazott találmányát sem maga, sem a szabadalom használatba vételére jogosított belföldi vállalkozó által a magyar szent korona országainak területén lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba nem vette és félbeszakítás nélkül nem gyakorolja vagy megbízható belföldi vállalkozónak a szabadalmi hivatal által megállapított kárpótlás és biztositék nyújtása mellett használati engedélyt adni vonakodik, kivéve, ha igazolja, hogy a találmány gyakorlatba vételére és a gyakorlás folytatására a maga részéről mindent megtett, ami a hazai viszonyokhoz és a saját viszonyaihoz képest lehetséges volt.

Az 1913. ÉVI XII. TÖRVÉNYCIKK