Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

158 Az 1895 : XXXVII. t.-c. 55. §. Ezen szakasz második bekezdésében említett tör­vényt a büntető perrendtartás (1896. XXXIII. t.-c.) hatá­lyon kívül helyezte, miért is a szabadalombitorlási perek elsőfokú bíróságai a kir. járásbíróságok (Budapesten a büntető járásbíróság), második és utolsó fokon pedig a kir. törvényszékek (Budapesten a büntető törvényszék) illetékesek. 56. §. 56. §. A szabadalmak megszerzése, átruházása használatba vagy gyakorlatba vétele körül elkö­vetett oly cselekvények, melyek a büntető tör­vényekben meghatározott valamely bűntett, vagy vétség tényállását állapítják meg, a büntető tör­vényeknek rendelkezései szerint itélendők meg. Ha a cselekmény a büntető törvényekbe ütköző bűntettet vagy vétséget és a jelen tör­vénybe ütköző kihágást képez, a büntető törvé­nyeknek és a jelen törvénynek megtorló intézke­dései elkülönitett eljárás mellett alkalmazandók. E szakasz első bekezdése teljesen felesleges, mert olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek maguktól értetődők. A második bekezdés azonban az általános büntető­jogi elvek alól kivételt állapit meg, amennyiben szaba­dalom bitorlás kihágása és egyéb bűncselekmény hal- mazata esetén nem engedi meg az eljárások egyesítését és összbüntetés kiszabását, hanem a bitorlás kihágása fölött külön eljárás lefolytatását és ennek során külön büntetés kiszabását követeli meg. 57. §. 57. §. Aki valamely ellene indítandó bitorlási keresettől tart, jogositva van a szabadalmi ható­ságok határozata által megállapittatni, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom