Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
154 Az 1895 : XXXVII. t.-c. 52. ^ A büntető biróság a sértett fél kártérítési igényét (20.000 korona alatt) magában a büntető Ítéletben állapítja meg szabad belátása szerint. Ha a bitorlás csupasz ténye sértettnek mi kárt sem okozott, a sértett kártérítési igénye el is utasítható. Ha pedig a büntető biróság a kártérítés összegét már megszabta, további kártérítést polgári per utján sem követelhet a „bis de eadem re ne fit actio“ elvénél fogva. A kártérítés összegének megszabásánál a biró ugyan szabad belátása szerint dönt, tartozik azonban ennek megszabásánál az összes fennforgó körülményeket mérlegelni. A kártérítésnek tehát nemcsak a bitorló által jogtalanul élvezett nyereséget, hanem sértettnek elmaradt hasznát is magában kell foglalnia. Sértettnek a szabadalomból folyó joga teljes elismertetésének utolsó eszköze a terhelt elitélésének hirlapi közzététele, amire a büntető biróság ítélete szintén kiter- feszkedhetik. Azonban úgy ennek, mint a kártérités megállapításának hivatalból helye nincs és csak akkor foglalható az Ítéletbe, ha sértett ebbeli kívánságát a tárgyalás folyama alatt kifejezésre juttatta. A hirlapi közzététel igen fontos, mert a terheltnek a kimérhető legnagyobb büntetéssel való sujtása is igen enyhe megtorlás és hirlapi közzététel nélkül csak nagy nehezen, esetleg soha sem kerül a közönség tudomására. Ennek elrendelése tehát sokkal értékesebb lehet a sértettre, mint terhelt büntetése, vagy akár kártérítésben való marasztalása is. A hirlapi közzététel költségei természetesen az elitéit terhére esnek, melyeket behajthatatlanság esetén a kincstár tartozik viselni, minthogy a szabadalmak megoltalmazásáért és azoknak az állam területén mindenki által való feltétlen respektáltatásáért az állam dijakat, még pedig tekintélyes dijakat szed, miknek fejében az oltalmat garantálja. 53. §. 53. §. A sértett félnek jogában áll az 51. §-ban említett tárgyakra, eszközökre és készülékekre nézve, még a büntető ítélet meghozatala előtt, a zárlatot, külön őrizet alá vételt s más olyan
