Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
140 Az 1895 : XXXVIl. t.-c. 44. §. viszonyított számaránya, sem ipari inferioritása, sem pedig műszaki subintelligenciája nem indokolja. Horvátországnak műegyeteme máig sincsen, mérnökei Budapesten vagy külföldön tanulnak, jelentősebb műszaki életet nem élnek, számbavehető gyáriparuk nincsen. Ilyen körülmények között horvát műszaki nyelv meg sem születhetett. Jól tudjuk, mit jelent valamely fogalomnak helytelen szóval vagy kifejezéssel való megnevezése a szabadalmi élet terén ; mily károk, vagy visszaélések okozója lehet egy nem találó, vagy félreérthető szónak szándékos vagy önkéntelen alkalmazása. Ily fejletlen nyelv vagy idegen szavak mankójára kénytelen támaszkodni, vagy pedig primitiv eszközeivel a felületesség mocsarába sülyed. A Szabadalmi Közlöny horvát kiadása azután kénytelen e mizériákkal megalkudni és hivatalos lap létére szörnyűségeket tenyészteni, ami egyrészt bizonyára a horvátoknak okozza a legnagyobb fájdalmat, másrészt a legteljesebb jogbizonytalanságot idézné elő, ha nem volna mellette vitás esetekben a magyar kiadás korrekt szövege. Azt tartom tehát, hogy ezt az olvasó nélküli költséges horvát kiadást meg kell szüntetni, mert a hivatalos kiadás vagy jó vagy semmilyen se legyen. A legtökéletesebb jogbizonytalanság uralkodik azonban a horvát nyelvű szabadalmi leírásokban, melyek teljesen ellenőrizhetetlenek a horvát nyelv műszaki fejletlensége folytán. A magyar nyelvű szabadalmi leirások szövegében netán előforduló félreértések és inkorrektségek egyrészt az előadó biió rostáján, másrészt a felszólalás retortáján megakadhatnak és jóvátehetök. Tessék azonban egy nem szakembertől megszerkesztett horvát nyelvű szabadalmi leírás helyességét, vagy helytelenségét megbírálni. Újdonságának elbírálásánál, bitorlás alkalmával, terjedelem megállapításnál kétséget kizáró értelmezést találni. Teljes lehetetlenség. Ez a viszás helyzet a horvát nyelv minden sérelme nélkül, a horvát leirások hivatalos magyarra fordításával és e fordításnak az eredeti horvát szöveg mellé való csatolásával, valamint a kiadásra kerülő leirások hasábos (magyar és horvát nyelvű) kinyomatásával volna szanálható. A szabadalmi hivatalnak horvát nyelven hozzáforduló horvátországiakkal való érintkezése úgyis hasábos
