Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

V. Az eljárás.

131

A szabadalom megvonása, vagy megsemmisitése 38. §. iránti eljárás a szabadalmi hivatal bírói osztályához intézendő Írásbeli kereset által indítható meg.

Megvonási keresetet a 20. §. alapján kivétel nélkül bárki: megsemmisítési keresetet a 21. §. 1. és 4. pontja esetén bárki, mig a 21. §. 2. és 3. pontjai eseteiben csakis a sértett fél indíthat. A megvonási és megsemmisítési per a kereskedelmi rendes eljárás szabályai szerint zajlik le és Ítélettel nyer befejezést. Az Ítélet ellen a szabadalom megvonása vagy megsemmisitése esetén az alperes (a megvont vagy megsemmisített szabadalom tulajdonosa) ; a kereset elutasítása esetén a felperes (a megvonás illetőleg megsemmisítés indítványozója) végül a kereset részbeni elutasítása esetén bármelyik peres fél élhet felebbezéssel a szabadalmi tanácshoz, mely azután utolsó fokon végérvényesen dönt. A felebbezés az elsőfokú Ítélet kézbesítésétől számított 30 nap alatt adandó be.

Megvonási perrel (20. §.) támadható meg az a szabadalom, melyet tulajdonosa elmulasztott a megadási végzés kihirdetésétől számított 3 éven belül a magyar szent korona birodalmában gyakorlatba venni, vagy a mely szabadalom gyakorlatbavétele céljából legalább is minden lehetőt el nem követett ezen határidőn belül.

Megsemmisitési pert csak a sértett fél indíthatja, ha a szabadalom pusztán magánjogi érdeket sért (21. §.

2. és 3. pontja), azaz ha a megtámadott szabadalom feltalálója nem a bejelentő vagy jogelődje volt, hanem a bejelentő a szabadalom tárgyát a felperesnek vagy jogelődjének leírásából, rajzából, mintájából vagy alkalmazott eljárásából jogtalanul merítette (5. §.), vagy pedig az esetben, ha a felperesnek a megtámadott szabadalom tárgyának azonos tárgyú korábbi szabadalma van.

Mindenkinek joga van azonban megsemmisitési pert indítani akkor, ha a megtámadott szabadalomról bebizonyíthatja, hogy annak tárgya szabadalmazásra alkalmatlan volt (21. §. 1. pontja, 1—3. §§.), vagyis a bejelentés idejében már ismeretes volt stb. ; vagy akkor, ha a szabadalom leírása hézagos, illetőleg megtévesztő (21. §. 4. pontja, 32. §.). Ez esetekben ugyanis közérdek a szabadalom megsemmisitése, mert azt tulajdonosa jogtalanul vonja el a köztől.

9'