Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
126 Az 1895 : XXXVII. t.-c. 35. §. 0 olyan terjedelme van az igénypontnak, ami a leírás alapján a bejelentőt meg nem illeti, 3. Hogy a találmány nem a bejelentőt illeti (5. és 6. §§.), mert tfi) a bejelentés tárgyát a felszólalónak, vagy jogelődjének leírásából, rajzából, mintájából, készülékéből, szerkezetéből vagy alkalmazott eljárásából merítette (5. §•>• n) a bejelentés a felszólalónak vagy jogelődének előbbi keletű szabadalmi bejelentésével azonos tárgyú, o) a bejelentő felszólalónak alkalmazásában áll vagy állott s feladata volt a bejelentés tárgyával rokon találmányok kidolgozása. P) A törvény 33. §-a ugyan külön nem sorolja fel, azonban természeténél fogva ide tartozik a 7. §-ban említett eset is. Az oly szabadalom ugyanis, amely már szabadalmazott vagy bejelentett találmány javítását célozza, az eredeti (alap-) találmány bejelentésétől számítandó egy év alatt csak az eredeti bejelentőnek, vagy jogutódjának adható meg (javítási szabadalom). Ha tehát az eredeti szabadalom bejelentésétől számítva egy esztendő még el nem telt, harmadik személyek részéről bejelentett és közzétételre került javitási találmány ellen az eredeti találmány bejelentője (vagy jogutódja) felszólalhat s ha a harmadik személynek bejelentésével azonos bejelentést benyújtott, avagy az egy éven belül még benyújt, ő (az eredeti találmány bejelentője) nyeri el a szabadalmat. Minthogy ezt az esetet a 33. §. fel nem sorolja, a felsorolás előtt pedig kifejezetten kimondja, hogy a felszólalás csak a felsorolásban említett állításokra alapitható, a 7. §-ban említett eset fennforgása esetén is a 35. §. 3. pontjára való hivatkozással (a találmány nem a bejelentőt illeti) kell felszólalni. A 35. §. 1. és 2. pontjában említett (a—1) esetekben bárki, a 3. pontban említett (m—p) esetekben pedig csak a sértett, vagy jogutódja élhet felszólalással. A felszólalás tehát csak a 35. §. 1. és 2. pontjának fennforgása esetén publica actio, mig a 3. pont esetében tisztán magánjogi vonatkozású (privata actio). Utóbbi esetben a felszólalás tehát vissza is vonható, mely visszavonás hivatalból is respektálandó.
