Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

IV. A szabadalmi hatóságok. 101 A szabadalom fennállása tulajdonosnak monopoliu- 22 mot, kizárólagosságot jelent, ennek folyománya, hogy a sza­badalom érvényének elvesztésével megszűnik a kizáróla­gosság, vagyis a volt szabadalom tárgya köztulajdonná lesz. Megtörténhetik azonban, hogy valamely szabadalmat épen egy azonos tárgyú régebbi szabadalom alapján sem­misítenek meg, ilyenkor a megsemmisített szabadalom közkincscsé válásának útjában áll a fennálló szabadalom. Bekövetkezhetik továbbá, hogy valamely javítási szabada­lom veszti el érvényét, az alapszabadalom azonban to­vábbra is érvényben marad. Ez esetben ugyan közkincscsé vált az érvényevesztett szabadalom, a gyakorlásnak mégis akadályul szolgál az érvényben maradt alapszabadalom. Mások sérelme nélkül az egyszer érvényét vesztett szabadalmat reaktiválni nem lehet és semhogy ez bekö- vetkezhessék, a törvény világos rendelkezéssel tiltja. IV. FEJEZET. A SZABADALMI HATÓSÁGOK. 23. §. 23. Szabadalmi hatóságok: 1. a szabadalmi hivatal, 2. a szabadalmi tanács. Székhelye e hatóságoknak Budapest. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. életbelépte előtt a szabadalmi hatóság a kereskedelmi ministerium volt ; ez a törvény azonban a szabadalmi hivatalban önálló szervet állított fel. Ennek hatáskörébe tartoznak : a szabadalmi bejelentések megvizsgálása, visszautasitása, közzététele, szabadalmak megadása vagy megtagadása, szabadalmi lajstrom vezetése, szabadalmi okmány kiadása, dijak esedékességének és fizetésének nyilvántartása, szabadalmak átruházása, szabadalmi bejelentések elleni felszólalások tárgyalása, a szabadalom megvonása és megsemmisítése iránti perek eldöntése, megállapítási kérelmek elintézése, szabadalmi leirások értelmezése. Nem tartozik hatáskörébe a bitorlási perek vala­mint a szabadalom tulajdonjoga fölötti viták eldöntése ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom