Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - III. Fejezet. A szabadalmak tartalma, megszűnte, megvonása és megsemmisítése
72 jogoknál — hanem egyszersmind a közre nézve is. Beállhat az illető ipar megbénítása, tehát a szabadalomjogi intézkedés főczéljának, t. i. az iparfejlesztésnek épen az ellenkezője. Ezért a szabadalom kötelező használatának módja épen az iparfejlesztés czéljából helyesen szabályozandó. Nálunk e kérdés fejtegetésénél a »használat«, illetve »nemhasználat« szóra szoktak súlyt fektetni. Már pedig ez nem elég szabatos, mert épen a 9. §-ra való tekintettel e jog használata, vagy gyakorlása fenforog pl. akkor is, ha a szabadalomtula jdonos az illető tárgyat külföldről behozná és itt forgalomba hozná. Már pedig a megvonás és kényszer- engedély szempontjából itt az előállításon, a megvalósításon van a súly, mert a hazai iparfejlesztés szempontjából erre van szükség. Ezért használja a tervezet — eltérve a jelenlegi törvénytől, mely gyakorlatról, gyakorlatba vételről szól — kifejezetten a »megvalósítás« kifejezést, és e §. értelmezésénél és alkalmazásánál mindig az lesz szem előtt tartandó, hogy az előállítás, a megvalósítás az, a mi a hazai iparnak használ. A mi a szabadalom megvonásának közelebbi előfe - tételeit illeti, azokat a tervezet abban látja, hogy a szabadalom tárgyát külföldön állítják elő, valósítják meg. Ez is egy fontos újítás a jelenlegi törvénynyel szemben, vagyis ha a szabadalom tárgyát itt belföldön nem is valósítják meg, az még nem ok a megvonásra, hanem ahhoz, hogy ez kimondható legyen, szükséges a külföldön való gyártás, előállítás, megvalósítás. Ha a gyártás, megvalósítás stb. csakis a külföldön történik, a kérdés egyszerű. Ha azonban úgy bel- mint külföldön folyik a megvalósítás, akkor kényes ténykérdéssel állunk szemben annak elbírálásánál, vájjon a megvalósítás »főkép« külföldön történik. E kérdés elbírálásánál fontos szerep juthat a belföldi szükségletnek, de ez korántsem lesz egyedüli szempont, mert sok más körülmény (kivitel, az illető czikk gyártásának a belföldre való különös jelentősége stb.) is figyelembe jöhet. Abban, hogy a tervezet a megvonás mostani előfeltételét, t. i. a belföldi előállítás elmulasztását elejti és megelégszik a külföldi előállítás tényével, nem lehet a megvonás megkönnyítését, hanem inkább megnehezítését látni, a mi czélja is a tervezetnek. Vagyis a tervezet közgazdaságilag azt tartja helyesnek, ha a megvonás esetei szűkebb korlátok közé szoríttatnak és a megvonás úgyszólva meg- nehezíttetik ; ennek ellensúlyozásáiú azonban a kényszer- engedély intézménye behozatik, részletesen szabályoztatok és az engedély elnyerése inkább megkönnyíti étik. A belföldön való megvalósítás elmulasztása maga a tervezet szerint nem a megvonást, hanem a kényszer- engedélyt vonhatja maga után, a mi a hazai ipar czélját még jobban szolgálhatja, mint a megvonás, a mely mindig nagy, gyakran túlnagy megbüntetését képezi a szabadalom- tulajdonosnak. Epen ezért, mivel a megvonás súlyos büntetés- számba megy, annak kimondásának a dolog természete szerint nem lehet hçlye akkor, ha az illető igazo'ni képes, hogy rajta kívül fekvő okok gátolták a belföldön való előállításban, mely körülmények mérlegelésénél az illető sza- badalomtulajdonosnak személyi viszonyai is, pl. hosszabb ideig tartó betegség stb. bevonhatók a mérlegelés körébe.
