Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - III. Fejezet. A szabadalmak tartalma, megszűnte, megvonása és megsemmisítése
69 Különben is a tervezet — megegyezve az osztrák törv. 47. §. második bekezdésével — az ügygondnok kirendelését egyáltalában nem irja elő kötelezőleg ; a kirendelés szükségességének elbirálását a szabadalmi hivatalra biz va. A bíróság által való kirendelést a tervezet nem említi; mert a bíróság előtt folyó eljárásra nézve úgyis külön szabályok rendelkeznek az ügygondnok kirendelése tárgyában. A 17. §-hoz. Ez a §. hasonló rendelkezést tartalmaz, mint a német szab. törvény 12. §. második bekezdése és az osztrák szab. törvény 31. §-a. Hogy erre a §-ra szükség van, mutatják a tervezet elkészítésekor dúló nagy háború folytán a velünk hadiállapotban levő államok által a külföldiek szabadalmaival szemben tett intézkedések. A jelenlegi törvény 16. §-a a megtorlási jog gyakorol- hatását ahhoz köti, hogy a külföldi állam »a viszonosságot el nem ismeri«. Ez nem helyes és nem fejezi ki mindazt, a mi szükséges előfeltételét képezi a megtorlási jog gyakorolhat ásának, melynek más előfeltételei is lehetnek, mint a viszonosság el nem ismerése ; viszonosságról háborús állapot mellett úgy sem lehet szó. De nem helyes az osztrák szab. törvénynek rendelkezése sem, mely szerint ez a jog akkor gyakorolható, midőn a külföldi állam a mi szabadalmainkat nem részesíti kellő oltalomban. Ezért legjobb úgy a német szab. törvény, mint az ennek tervezete (54. §. utolsó bekezd.) mintájára a kormánynak szabad kezet adni e kérdésben ; ő lévén legjobban abban a helyzetben azt elbírálni, hogy mikor forog fenn a megtorlási jog gyakorol hat ásának előfeltétele, a törvényhozáshoz történő bejelentés kötelezettsége elegendő garancziát nyújtván minden irányban. III. FEJEZET. A szabadalom tartama, megszűnése, megvonása, megsemmisítése. A 18. §-hoz. A tervezet a jelenlegi törvény 17. §-át mindenekelőtt helyesebben szerkesztve, mely változás minden további magyarázat nélkül magából a szövegezésből kivehető, azt a lényeges változtatást eszközölte, hogy a különben fentar- tott Î5 évi időtartam kezdőpontját nem a bejelentés, hanem ennek közzétételének napjára teszi. A tervezet itt is — a mint ezt a 8. §-nál is tette — helyesebbnek tartja a közzététel napjára tenni a 15 év kezdőnapját, különösen azért, mert a bejelentéstől annak közzétételéig gyakran hosszú idő telik el, mely idő alatt a bejelentő semmi védelemben még nem részesül, de a díjat már a bejelentéstől kezdve tartozik fizetni ; vagyis fizetni 15 évre tartozik, az oltalom azonban nem terjed ki sohasem 15 évre. Ezen a méltánytalanságon segít a tervezet az által, hogy
