Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - I. Fejezet. A szabadalom tárgya
61 kezést. Kétségtelen azonban és ez külföldön is uralkodó nézet, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy a pótszabadalom külön és önálló átruházás tárgyát ne képezze. Meg kellett azonban oldani a tervezetben azt a kérdést, vájjon válhatik-e a pótszabadalom önálló szabadalommá és mely esetekben ? Ezt a kérdést a tervezet a jelenlegi törvénynyel teljesen megegyezően oldja meg, mely okból erre nézve bővebb indokolás mellőzhető. Felmerülhet ezzel kapcsolatosan az a kérdés, vájjon ne válhassék a pótszabadalom önálló szabadalommá azon az úton is, hogy ezt a pótszabadalom tulajdonosa egyszerűen kéri ? Az kétségtelen, hogy a bejelentő kérelme irányadó abban a kérdésben vájjon a kért szabadalom mint pótszabadalom vagy pedig mint önálló szabadalom adassék-e meg ; az is kétségtelen, hogy az ez irányban előterjesztett kérelem megváltoztatható mindaddig, a míg a szabadalom megadva nincs. Ennek megadása után már meg kell szűnnie a választás jogának ; a szabadalom misége nem lehet a végtelenségig tárgya a, tetszésszerinti önkénynek. Ezért nem vette fel ezt az esetet más törvény sem és a német tervezetben sem fordul elő. Megemlítendő még, hogy egy szabadalmazott vagy szabadalmazás végett bejelentett találmánynak javítását, avagy tökéletesbítését czélzó szabadalmat harmadik személy is kérheti — a fentemlített egy évi kedvezményes határidőtől eltekintve — épen úgy, mint a törzsszabadalom tulajdonosa . Ebben az esetben ú. n. javítási szabadalomról van szó, mely a pótszabadalomtól csak a bejelentő személyében különbözik, mert a pótszabadalom is javítási szabadalom, mely azonban csak a törzsszabadalom tula jdonosának adható, míg a javítási szabadalom harmadiknak is megadható. A 8. §. utolsó bekezdése az ú. n. függőszabadalmakat tárgy a zz a. A jelenlegi szabadalmi törvényünk a függőszabadalmat nem szabályozza ugyan, de a gyakorlat ismeri nálunk is, a mint ez különösen a szab. tanács gyakorlatából látható (1897. évi márcz. 7-én 23/97 ; 1899. évi április 24-én 15/99. sz. határozatok). A gyakorlati életben a függőszabadalom tényleg előfordulván, nincs ok ennek törvényben való szabályozását mellőzni, mely szabályozás szükségessége különben a szabadalom természetéből is folyik. A szabadalom hatálya ugyanis a szabadalomtulajdonosnak kizárólagossági jogot biztosítván a találmány tárgyának használata tekintetében, önként következik, hogy összeütközés esete könnyen előfordulhat', a mennyiben valamely találmány más találmányhoz oly műszaki viszonylatban állhat, hogy az egyiknek gyakorlása a másiknak használata nélkül nem lehetséges, úgy hogy e használat által a már létező szabadalom tulajdonosának jogai érintetnek. E műszaki viszonylat a két találmány közt természetesen nagyon különböző lehet. Ha pl. valaki valami kombináczióra szabadalmat nyert, mely kombináczió egyik elemére korábban másnak már szabadalmat adtak, e kombináczióra vonatkozó szabadalom gyakorlatba nem vehető az előbbi szabadalomtulajdonosnak beleegyezése nélkül ; a kombináczióra adott szabadalom a függőszabadalom. Vagy : Egy meghatározott czélra szolgáló
