Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
134 végérvényesen, mivel a Bp. szerint ily esetben a kir. törvényszék ítélete ellen felebbvitelnek helye nincs. A jelenlegi jogállapot tehát az, hogy ezekben az ügyekben a Mr. Curia ítélkezése helyébe 65 törvényszéknek ítélkezése lépett . Hogy az iparjogvédelem terén történt e retrográd lépésnek mi volt az oka, — felesleges kutatni ; elég annak megállapítása, hogy, sajnos, elnézéssel állunk szemben, a mi oly tarthatatlan helyzetet teremtett, melyen való segítés egyike a legfontosabb törvényhozási feladatoknak. A hibajóvátétel abból áll, hogy gondoskodás történjék arról, hogy az utolsó fórum legyen a Curia. Ez által elérjük nemcsak azt, hogy 65 utolsó fórum helyett lesz egy, miáltal a judikatura egységessé válik, hanem elérjük azt is, hogy a felek és forgalmi érdekkörök ügyüket sokkal nagyobb megnyugvással fogják a bíróságra bizni ; elérjük azt, hogy a Mr. Curia nagy tekintélyével és bölcs ítélkezésével irányítólag fog hatni és a judikaturának iparfejlesztő hatása lesz. Elérjük továbbá azt is, hogy az iparjogvédelem kérdése nem részesül mostohább elbánásban, mint a szerzői jog védelme (1884 : XVI. t.-cz. 26. §.), melyben az utolsó fórum a Curia. Az iparjogvédelem magában foglalja sok tekintetben a szerzői jog védelmét is, de közgazdaságilag mindenesetre fontosabb ennél. De elérjük végül azt is, hogy a külföld előtt sem fogunk többé úgy feltűnni, mintha az iparjogvédelem fontosságát félreismernék, midőn a 65 törvényszékre biztuk az utolsó döntést, már pedig épen a szabadalmi törvénynél nagyon kell figyelnünk a külföldre is. Ott pedig ugyanis mindenütt (Ausztria, Németország, Olaszország, Franczia- ország, Oroszországban stb.) az utolsó döntést szabadalom- sértés ügyben a legfelsőbb biróságok hozzák, úgy hogy mi tényleg ellenkezésbe kerültünk az általános európai felfogással, holott a szabadalmi törvényünk annak megalkotásakor a külfölddel lépést tartani iparkodott, midőn az utolsó döntést a Curiára bízta (55. §. utolsó bekezdése). Minthogy a szabadalomsértést büntetőjogi szempontból kihágásnak nem azért minősítették, mintha kisebb jelentőségű cselekményről lenne szó, hanem a közismert közjogi okokból, minthogy továbbá a Mhágási ügyben, mely lényegénél és az általa megsértett érdek fontosságánál fogva a legnagyobb figyelmet érdemli meg, úgy hogy a bűnösség megállapítása, mint a felmentés körül elkövetett hiba, a közvetlenül érdekelt fél körén túl nagy Mterjedés- ben és mélyen érintheti az ország közgazdaságát és ipari ágak fejlődését (1. Baumgarten Izidor »Kodifikált büntetőjogról«), minthogy a szabadalmi törvény mint specziális és eiáe hivatott törvény megnyugvást csak abban talált, hogy az utolsó fórumon való döntés a Curiánál történjék, és minthogy fel nem tehető, hogy nálunk valaki legyen, ki a mostani jogállapotot a szabadalmi ügy és hazai ipar fejlesztésével összeegyeztethetőnek tartaná, minthogy a külfölddel lehetőleg lépést kell tartam, — a tervezet mindezeknél fogva megindokoltnak találja azt a javaslatát, hogy a Mr. törvényszékhez mint elsőfokú bírósághoz utalják a Mhágást, a honnét felebbezés folytán a kir. ítélőtáblához és semmiségi panasz folytán a kir. Curiához kerül, a mi által lényegileg csak a régi állapot lesz helyreállítva. Ily szabályozás az érdekköröknek igen nagy meg*
