Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
IV. Fejezet - A szabadalmi hatóságok. 23-44. §-ok
14 ranggal, jelleggel és javadalmazással bir s teljes, joghatállyal kiterjednek reá az 1869 : IV. t.-cz. 8—17. és 19. §§-nak és az 1871 : IX. t.-czikknek rendelkezései, azon módosítással azonban, hogy az ezen törvényekben az igazságügyministernek adott hatáskör a szabadalmi tanács elnökére nézve a kereskedelemügyi minister! illeti. A szabadalmi tanács elnöke évenkint hat heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrend intézkedik. A legfelsőbb biróságoktól kinevezett ülnökök évenkint 1000 korona működési pótlékot kapnak. A tanács többi tagjai és a segédszemélyzet működési díjban részesülnek, melyet a kereskedelemügyi minister rendeleti úton állapít meg. A tanács határozatait az elnöknek vagy helyettesének elnöklete alatt 4 birói és 2 műszaki tagból alakított hetes tanácsban hozza. A tanács elnöke és ülnökei által elkövetett fegyelmi vétségek és a vagyoni felelősség megállapítása, valamint az elnöknek az 1871 : IX. t.-cz. II. fejezetében körvonalazott kényszer-nyugdíjaztatása felett a m. kir. Curia hasonrangú tisztviselőire nézve illetékes fegyelmi biróság ítél (1881 : LIX. t.-cz. 104. §.). A műegyetemi tanárok közül kinevezett ülnökök e tekintetben a kir. Curia bíráival egyenlő rangban levőknek tekintetnek. A szabadalmi tanács elnöke a szabadalmi hivatal felett felügyeleti jogot gyakorol (26. §.). Az 1891 : XVII. t.-cz. 13., 15. és 16. §§-nak rendelkezései a szabadalmi tanácsra is kiterjednek azzal a közelebbi meghatározással, hogy felebbviteli biróság alatt a szabadalmi tanács, alsóbiróság alatt a szabadalmi hivatal értendő, az igazságügyministert megillető hatáskör a kereskedelemügyi ministert illeti és végül, hogy a szabadalmi tanácsnak rendbírságot kimondó határozata végérvényes. Egyebekben a felügyeleti jog rendeletben nyer szabályozást, még pedig a bíróságok felett gyakorolt felügyeleti jogra vonatkozó jogszabályoknak irányadókul leendő elfogadása mellett. A szabadalmi tanács határozatait hetes tanácsban hozza meg, mely — az állandó előadó beleszámításával — négy jogi és három műszaki képesítéssel bíró tagból áll. A szabadalmi tanács elnökét szabadságolása vagy más akadályoztatása esetén a jogi képesítéssel biró, Budapesten lakó mint ülnök rangidősebb ülnök, az ülésekben és tárgyalásokon pedig vagy jogi vagy műszaki képesítéssel biró ülnök, mindenkor közöttük az ülnöki minőségben a rangban idősebb felváltva helyettesíti. 35. §. Az ülnököket a kereskedelemügyi minister előterjesztésére a király nevezi ki még pedig hivatali alkalmaztatásuk idejére, részben a magyar korona területén működő legfelsőbb bíróságok tagjai közül, részben a m. kir. műegyetem tanárai közül. Ezeken kívül ülnöknek kinevezhető műszaki téren különösen kiváló más férfiú is, még pedig — ha nem áll állami alkalmazásban — öt évi időtartamra, mely időtartam lejártával a kinevezés ismételhető. A kereskedelemügyi minister a szabadalmi tanács elnökének előterjesztésére, a szabadalmi hivatal elnökének meghallgatása mellett, a hivatal egy vagy több tagjának — ebbéli hivatali alkalmaztatásuk idejére és alkalmaztatásuknak egyébként érintetlen hagyása mellett — ülnöki megbízást ad. Ezek a szabadalmi tanácsban az állandó előadók. Az elnök egyes esetekben kivételesen az állandó előadó helyett vagy, belátása szerint, az állandó előadón kívül az előadó vagy társelőadó teendőivel valamelyik ülnököt bizhat meg. A szabadalmi tanács összes tagjaira kiterjednek az 1869: IV. t.-cz. 8-14., 19. §§. és 1891 : XVII. t.-cz. 39., 40., 41., 45. és 58. §§. Az elnököt, az ülnököket és állandó előadókat tiszteletdíj illeti meg, melyet a kereskedelemügyi minister rendeletben megállapít. Az ülnökök és állandó előadók száma, a költség- vetésben nyer megállapítást.
