Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
128 hirtelen megtámadja nagy követeléssel. Ezzel szemben igen helyesen azt hozzák fel, hogy az az indokolás mesterkélt és egy soha elő nem fordult esetet tételez fel ; ha pedig előfordulna, alighanem érvényesíthetné a sértő fél az exceptio- dolit ; de azért is helytelenítik azt a szabályozást, mert a békés megegyezést a gazdagodás kérdésében lehetetlenné teszi, mivel a sértett felet a kereset benyújtására egyenesen kényszeríti, különben nem kap semmit, mert csak a kereset benyújtása utáni idő jön figyelembe. De a helyes iparjogvédelem sem indokolja ily korlátozását az alaptalan gazdagodásra alapított követelésnek, mely okból a tervezet sem vett fel korlátozást , a mint sem az osztrák szabadalmi törvény, sem a szerzői jogi törvények ily korlátolást nem ismernek. A szabadalomsértés további folyományaként felsorolja a tervezet a sértés beszüntetés és a sértőnek további sértéstől való eltiltása iránti követelését, melynek érvényesíthe- téséhez a sértő vétkessége ép úgy nem szükséges, mint a gazdagodás kiadása iránti követelésnél. A beszüntetés és eltiltás iránti követelés különben mint a sértés természetes folyománya külön indokolásra nem szorul és ezért még csak annyi jegyzendő meg, hogy jogrendszerünk sértés megszüntetése és az eltiltás iránti követelést más jogoknál is ismeri (lásd pl. ptkv. törvényjavaslat 18., 361., 495. §§. stb.). A sértésből folyó követelések közt a kártérítési követelés igen fontos. Erre helyezendő a fősúly. A kártérítés arra van hivatva, hogy a sértettnek térüljön meg legszélesebb terjedelemben mindaz, a mit a sértés folytán veszített és szenvedett, de ezenkívül meglesz a kártérítési szabály helyes felállításának és alkalmazásának az a hatása is, hogy a sértőre nézve mintegy büntetéskép és a többire nézve elriasz- tólag hasson. Nem lehet eltagadni, hogy a kártérítési kérdés megfelelő szabályozása és alkalmazása bizonyos preventív hatással is bima. A tervezet szerint a kártérítési követelés keletkezik, ha a szabadalmat jogellenesen — szándékosan vagy gondatlanságból — megsértették. Hogy a jogellenes szándékos sértés kártérítési kötelezettséget szül, nem szorul külön indokolásra. A gondatlanságból történt sértés esetén a német szabadalmi törvény (35. §.) szerint súlyos gondatlanság szükséges (»grobe Fahrlässigkeit«). Ez azonban az érdekkörök részéről kezdettől fogva nagy támadásoknak volt kitéve, nagyon nehéz lévén a súlyos és könnyű gondatlanság között a határvonalat megállapítani, az eseteknek igen nagy számánál a sértett minden kártérítés nélkül maradt, midőn a súlyos gondatlanság megállapítható nem volt. Az új német tervezet (47. §.) már egyáltalában csak gondatlanságról szól és ez által végre arra az álláspontra helyezkedett, melyet kezdettől fogva kellett volna elfoglalnia. Sehol se volt annyi panasz, mint Németországban a szabadalomsértésből folyó kártérítés ellen. De ezen nem is lehet csodálkozni, ha tudjuk, hogy az 1877-iki német törvény szerint kártérítési követelés csak a szándékosan elkövetett szabadalomsértés esetén keletkezett ; az 1891-ik évi törvény (mely jelenleg is hatályban van) a szándékosság mellé a gondatlanságot helyezi, de csak a súlyost, a míg az új német tervezet már csak gondatlanságról szól, a mit nagy haladásként örömmel üdvözöltek. Igen érdekes a sok bírálat közül, melyet a német tervezetre mondtak, a legtekintélyesebbet erre nézve ismertetni, ez t. i. a