Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VI. Fejezet. Szabadalmi lajstrom, szabadalmi levéltár és szabadalmi közlöny
122 betekinti, az iránt, hogy a szabadalomra vonatkozólag valamely eljárás folyamatban van, mely a tulajdonos vagy képviselője személyét, vagy a szabadalom állagát érintheti. A míg a tervezet szerint a szabadalmi hivatal a hatáskörébe tartozó ügyek megindítását hivatalból tartozik a lajstromba feljegyeztetni, a rendes bíróságnál folyamatban levő ügyek és perek csak az érdekelt fél kérelmére jegyezhető fel, ha a megindítást megfelelő módon igazolja. A szabadalmi hivatal részére azonban fenn volt tartandó annak elbírálása, vájjon tényleg oly eljárásról van-e szó, mely a tulajdonos vagy képviselője személyét vagy a szabadalom állagát oly módon érinti, hogy a feljegyzés eszközlése szabadalomjogi szempontból lényeges és kívánatos ? E feljegyzés kérdését a tervezet azért utalja a bírói osztály hatáskörébe, mert a 61. §. 1 — 8. pontjaiban felsorolt ügyek is, melyekben a feljegyzés hivatalból történik, a bírói osztályhoz tartoznak. A bírói osztálynak e kérdésben hozott határozata ellen természetesen felfolyamodásnak van helye, a mi a 73. §-ból különben önként következik. A szabadalmi lajstrom kérdésével kapcsolatban áll egyike a legfontosabb kérdéseknek, t. i. az, vájjon minő elbírálás alá esik a szabadalomtulajdonos vagy képviselője személyében beálló változás ? Mert arra nézve egyetértés van, hogy az átruházás megtörténtének bejelentésére vonatkozólag kényszer nincs és nem is kívánatos, ennélfogva előállhat annak szüksége, hogy állapíttassák meg, vájjon a lajstromban bejegyzett szabadalomtulajdonos, ki szabadalmát pl. eladta, de az új tulajdonos magát még be nem jegyeztette, minő jogi helyzetben van ? A jelen törvény erre vonatkozólag azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az átruházás harmadik személyekkel szemben csak a bejegyzés által válik joghatályossá. Ez a szabályozás nem fejezi ki határozottan azt, a mit mondani akar és e mellett szabályozatlanul marad és két szerződő félnek jogállása a szabadalmi hivatallal és esetleg más hatósággal szemben. Ezért a tervezet erre nézve — megegyezően a német szabadalmi törvény 19. §. második bekezdése utolsó mondatával — úgy rendelkezik, hogy a bejegyzés megtörténtéig a már bejegyzett személy lesz jogosítva és kötelezve mindarra, a mi a szabadalmi törvényből folyik. Vagyis e szerint a szabadalmi hivatalnál a díjak befizetésére a bejegyzett személy van kötelezve, ő kérhet esetleg halasztást, az ő fizetésének elmulasztása fogja a szabadalom megszűnését maga után vonni, mely következménynek az átvevő, ki magát még be nem jegyeztette, elejét csak úgy veheti, ha magát bej egyez - teti. Mindaddig, a míg ezt nem teszi meg, viseli ennek következményét. Ha a szabadalomtulajdonos az átruházásra vonatkozó nyilatkozatot nem adná meg, a másik fél kétségtelenül jogosítva van a rendes bíróság útján per által a köztük létrejött jogügylet alapján azt kikényszeríteni, mely per feljegyzése alig lesz megtagadható. De a lajstromban bejegyzett személynek, ki szabadalmát másra átruházta, ki magát azonban még nem jegyeztette be, más tekintetben is fontos a jogállása. A megsemmisítés, megvonás iránt, valamint mindazon ügyekben, melyekben a szabadalomtulajdonos ellen kell fellépni, a kérelem az ellen lesz intézendő, ki a lajstromban mint tulajdonos be van jegyezve, még akkor is, ha a szaba- . dalmat másra átruházta. De az említett jogállás megnyilvánul abban is, hogy
