Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
78 tekintendő és ennek alapján a védelmi idő tartama minden kötetre, részre vagy füzetre külön kiszámítandó. Azt a kérdést, hogy az olyan müveknél, melyek több részben vagy több kötetben, füzetekben ugyanazon anyagot tárgyalják s igy egymással összefüggőknek tekintendők, a védelem tartama miként határozandó meg, a törvény akként oldja meg, hogy az ilyen műveknél a védelem tartama az utolsó kötet, rész vagy füzet megjelenésétől számittatik. Ez az intézkedés teljesen következetes, mert hogy ha a több részek nem képeznek egy egészet, az egészre vonatkozó szerzői jogról szó sem lehet, és a védelmi idő számítása egységes kiindulási pontjának megállapítását csakis azon feltevés indokolja, hogy egységes szerzői jog létezik. Hogy az irói mű egyes kötetei egymással összefüggök-e, vagy minden kötet külön önálló irói műnek tekintendő-e, ez általános ismertető jelek által meg nem határozható, hanem minden egyes esetekben az irói mű minősége és tartalma szerint állapítandó meg. Az, hogy a több, kötetekben, részekben, füzetekben megjelenő irói mű ugyanazon czim alatt vagy egyes kötetek külön czimmel jelennek meg, az összefüggés megállapítására befolyással nem lehet, mert megtörténik, hogy ugyan azon irói mű egyes részei külön czim alatt adatnak ki, tartalmuk azonban mégis ösz- szefüggnek, mig ellenben az az eset is fordul elő, hogy teljesen különböző és összefüggésben nem álló művek ugyanazon czim alatt adatnak ki, például : Kirchhoff Alfréd által kiadott „Unser Wissen von der Erde“ czimű műve, melynek első kötete az „Allgemein Erdtkunde“, a második kötete pedig a „Länderkunde von Europa“ vagy a Pallas irodalmi és nyomdai részvény társulat által kiadott Pallas könyvtár, melynek egy évi folyamában több regény jelenik meg, itt a czim közös, hanem azért a Pallas könyvtár nem egységes egész irói mű, hanem minden regény külön irói művet képez, — habár ugyanazon általános czim alatt jelennek meg. A több kötetben vagy részben megjelenő, de ugyan azon anyagot tárgyaló irói művekre a törvény a védelmi idő tartamát az utolsó kötet megjelenésétől rendeli számíttatni, nehogy azonban a védelmi idő ez által igen kiterjesztessék, a törvény azt rendeli, hogy ha az egyes részek vagy kötetek kiadása között három évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent részek vagy kö
