Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
69 A harmadik eset a nyilvános tárgyalásoknál különböző tárgyak felett tartott beszédek gyűjteményes kiadása védelmi idejének számítására vonatkozik. Az ilyen gyűjteményes műveket a törvény a szónok halálától számított 50 éven át részesíti védelemben; kérdés lehet tehát, lwgy a szónok életében kiadott ilyen gyűjteményes mű a szónok életében részesül-e védéleniben. A felelet erre egyszerűen igenlő lehet, mert a törvény 6. §. 6. pontja a beszédeknek a szónok beleegyezése nélkül gyűjteményes kiadását szerzői jogbitorlásnak nyilvánítja, miből önként következik, hogy a védelem nem csak a szerző halála utáni időre terjed, hanem annak életében létezni kell, mert sajátságos lenne az, ha a szónok életében kiadott gyűjteményes mű annak életében nem védetnék, hanem a védelem csak a szónok halálától számíttatnék. Hogy pedig a beszédek gyűjteménye a szónok életében, is kiadható, kitűnik ugyan e szakasznak abból az intézkedéséből, mely szerint feltételűi tűzi ki, hogy az ilyen műnek a szerző életében vagy halálától számított öt év alatt kell kiadatni, mert különben a gyűjteményes kiadás a jogutódok beleegyezése nélkül is eszközölhető. 13. §. A szerző életében megjelent irói művek all. §-ban megállapított védelemben csak akkor részesülnek, ha a szerző valódi neve vagy elismert irodalmi neve a czimlapon, vagy az ajánlás, illetve az előszó alatt kitétetett. Többeknek irodalmi adalékaiból készült műveknél az egyes adalékok megvédése végett elegendő, ha a szerző neve az adalék elején, vagy végén kitétetett. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent irói művek, a mennyiben az első kiadás ideje a művön kitétetett, ettől számítandó 50 évig védetnek. De ha a mű megjelenésétől számitott 50 esztendő alatt a szerző neve beiktatás végett bejelentetett : a védelmi idő a 11. §. szerint számittatik. * *
