Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
67 A 6-ik §. 6-ik pontjában említett gyűjteményes művek a szónok halálától számított 50 éven át részesülnek véde- lemben; de ha a szónok életében vagy halálától számított 5 év alatt a beszédek gyűjteménye ki nem adatik: a gyűjteményes kiadás a jogutódok beleegyezése nélkül is eszközölhető'. A védelmi idő számítására nézve a törvénynek ez a szakasza három különböző esetet hoz fel.. Az első eset a szerzőtársak által közösen készített mű védelmi idejére vonatkozik. A szerzőtársak a műre nézve egy személynek tekintendő. Ez a személy mindaddig létezőnek veendő, mig a szerzőtársak közül egy is életben van ; ilyen mű védelmi ideje vagyis ötven esztendő, annak a szerzőtársnak halálától számítandó, a ki a többit túlélte, magától értetvén, hogy a mű a szerzőtársak életében is részesül védelemben, mert a törvény 1. §. az írói mű többszörözését, közzétételét és forgalomba helyezését az esetben is a szerző kizárólagos jogának mondja, ha a műnek több szerzője van. A második eset a többeknek irodalmi adalékaiból — készült művekre vonatkozik. Már fentebb a 2. §. 1. jegyzetében mondva volt, hogy a gyűjteményes müvek három csoportba sorozhatok. Az első csoportba azok a gyűjteményes müvek tartoznak, melyeknél az egyes munkatársak adalékai magukba véve szerves összefüggésben állanak és egységes egészet képeznek. Az ilyen mint egységes egészre a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül ; az egységes egészet tevő műre nézve tehát a védelem a szerkesztő egész életére és annak halála után 50 esztendőre terjed. Ilyen művek — mint már fentebb a 2. §-nál mondva volt — a lexikonok, szótárok szókönyvek stb. mégpedig azért, mert az idézett szakasz szerint a szerkesztő a szerzővel egyenlő lévén, a védelmi idő számítása is nem e szakasz, hanem a 11. §. alapján történhetik. Ugyanez áll a még meg nem jelent és a törvény védelme alatt nem álló iratokból és adalékokból szerkesztett gyűjteményes müvekre, miután a 2. §. 3-dik bekezdése szerint az ilyen műre, mint egységes egészre a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül.
