Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
58 vény szintén megengedi. Nem közölhetők azonban a politikai gyülekezetekben oktatás vagy mulatság czéljából tartott előadások és felolvasások, mert a törvény csak nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszédeket emliti fel ; ha azonban az ilyen gyülekezetekben a kijelölt czélu előadások vagy felolvasások tartatnak, ezek a törvény 6. §.-ának 2. pontja szerint a törvény által biztosított védelemben részesülnek. Ugyanez áll az egyházi gyülekezetekben tartott szent beszédekről, melyek oktatás czéljából tartatnak. Ellenben az egyházi képviseletek gyülekezeteiben tartott beszédek szabadon közölhetők. Végre mennyire vannak védve más egyházi gyülekezetekben például az országos katholikus legény- egylet gyülekezeteiben tartott beszédek, ennek megbirálása a beszédek minőségétől függ. Az ily beszédek csak annyiban részesülnek védelemben, mennyiben azok oktatás vagy mulatság czéljából tartott előadásoknak vagy felolvasásoknak tekinthetők (6. §. 2. pont;) ellenben az olyan beszédek, melyek nem ilyen minőségűek, szabadon közölhetők. Az e ponthoz a törvény nyilvános tárgyalások és tanácskozásokban tartott beszédek többszörözését engedi meg, tiltja azonban az ilyen tárgyalásoknál és tanácskozásoknál különböző tények felett tartott beszédeknek az illető szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes kiadását (6. §. 6. pont), hogy miért, ez már az idézett törvényszakásznál elmondva volt. Az f) ponthoz. A törvény csak az ilyen iratokból és adalékokból készült gyűjteményes müveket mint egységes egészeket védi, (2. §. 3. bekezdés) azért nagyon furcsának tűnik fel az 1875. 87. t.-cz. 533. §.-nak azon intézkedése, melyben kimondja, hogy a kiadói ügyletekre vonatkozó határozatok a dolog természetének megfelelő alkalmazással oly esetben is irányadóul szolgálnak, midőn a kiadói ügylet valamely műszaki vagy művészeti munka tulajdonosával, ki a szerzőnek nem jogutóda, köttetik meg; (inediták) ezen §. szerint tehát a kiadó a tulajdonossal egyes iratok vagy adalékok többszörözésére köt kiadói ügyletet, a kiadó a kötött ügylet alapján a kiadások és példányok számára nézve a tulajdonos irányában kötve van, mig egy harmadik az ilyen iratokat és adalékokat szabadon többszöröztetheti és közé teheti; az idézett törvény 533. szakaszában foglalt intézkedés tehát oda magyarázandó illetőleg értelmezendő, hogy ezekből az
