Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

43 fordítás ellen védve van-e, a törvényből kinem tűnik, de ily in­tézkedést a törvénybe foglalni talán felesleges is lett volna, mert alig ha vállalkoznék mai napság valaki arra, hogy például egy régi görög nyelven kiadott művet latin nyelvre forditson ; ha azon­ban a szerző ilyen ellen mégis védeni akarja magát, tegye ki a czim- lapra, hogy a fordítási jogot magának fentartotta. A 2. ponthoz. Hogy mily terjedelem részesül védelemben az olyan mű, mely egyszerre több nyelven jelent meg, a törvény ha­tározott választ ad annak kimondásával, hogy ha a mű egyszerre több nyelven jelent meg és az e nyelvek valamelyikére fordítva adatik ki, ez szerzői jogbitorlásnak tekintendő. Ezt az intézkedést azon felfogás indokolja, hogy ha például egy mű magyar és né­met nyelven jelenik meg és a mű egy harmadik által a németből magyarra fordittatik, ez tárgyilag a magyar eredeti kiadás több­szörözésével egyenlő. A védelem tartamát ez esetben a törvény a mű megjelenésétől számított 5 évre szabta, (17. §.) mi azon in­dokból történt, hogy hosszabb tartamú védelem által a magyar olvasó közönség igen megkárosittatnék, miután egy idegen szerző, ki arra számíthat, hogy munkája Magyarországon is ke­lendő leend, művét az eredetivel egyidejűleg magyar nyelven is kiadja, hogy ez által a magyar kiadásnak a hosszú védelmi időt biztositsa ; habár ez a magyar kiadás valósággal nem más mint fordítás és ebből folyólag csak is a nemzetközi szerződésekkel a fordításokra megállapított rövidebb védelmi időt veheti igénybe. A törvény öt védelmi időt biztosit a fordítás ellen mindazon műveknek, melyek egyszerre több nyelven megjelennek ; az azon­ban nem kívántatik, hogy a különböző nyelvű kiadásoknak ugyan egy legyen a szerzője; a szerző megírhatja a művet egy nyelven és más nyelven való kiadással egy harmadikat meg bizhat. Ha a több nyelven egyszerre megjelent mű szerzője bizto­sítani kívánja magát az iránt, hogy műve más nyelvekre le ne forditassék, tartozik a szerző a mű czimlapján vagy elején a for­dítási jogot magának fentartani. Végre megjegyzendő, hogy az öt évi védelmi idő csak a for­dítás jogára vonatkozik; ennek ellenében az egyszerre több nyel­ven megjelent mű, mint minden más eredeti mű, egyenlően van védve a többszörözés ellen. Ha tehát egy mű egyszerre magyar és német nyelven jelenik meg, a német kiadás 5 év elteltével ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom