Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
23 a csődhitelezők kielégitéshezi joga épen olyan, mint az egyes hitelezők végrehajtási joga. 5. §. Az Írói műnek gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése, ha az a jogosult (1., 2., 3. §§.) beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik és tilos. Az, hogy a mű többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése egészben vagy részben történt-e, a tilalom tekintetében különbséget nem tesz. Gépi többszörözésnek tekintendő a leírás is, ha az a gépi többszörözés helyettesítésére van rendelve. 1. A szerzöijog megsértése a szerzőt illető kizárólagos jognak jogosulatlan gyakorlata által követtetik el. A szerző jog bitorlást tevő jogsértő cselekvény tényálladéka a szerzőijog tárgyaihoz képest különböző lehet; igy a) irói műveknél, rajzoknál, zeneműveknél, utánnyomás; b) képző művészet alkotásainál, metszés, festés, szobrászat és fényképeknél utánképzés; c) színművek és zeneműveknél jogositatlan előadás; végre d) a jogosulatlan többszörözés közzététele és forgalomba helyezése. Az első három vétség csak a tárgyi tényálladékban különbözik egymástól, mely az utánnyomásnál a gépi többszörözésben, az utánképzésnél ellenben minden értékesítés czéljából tett többszörözésben, a jogosulatlan előadásnál pedig a mű nyilvános előadásában áll. A negyedik vétség tényálladékához megkivántatik, hogy az utánnyomott vagy utánképzett példányok árúba bocsá- tassanak, eladassanak vagy más módon terjesztessenek. Mindezen vétségek vagyoni jog elleni vétségek és a vagyon elleni vétségek egyik osztályába sem sorozhatok. A szerzőijog bitorlása nem hamisítás, nem csalás és nem lopás. Bitorló, a ki idegen szellemi müvet mint sajátját közzétesz ; ez által nem a szerzőt ejti tévedésbe, hanem az utánnyomott mű vevőjét, ez azonban
