Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
18 átmenetét mind azokban az esetekben, melyekben az átruházás nem birtokba adás által történik.1) 2. A szerzői jog átruházásánál megkűlönböztetendő az engedményezés ténye és az annak alapjául szolgáló jogviszony (causa cessionis.) Az engedményezés ténye az a tény, mely a megszerzőt képessé teszi arra, hogy a kizárólagos többszörözési jogot maga részére gyakorolhassa. Ilyen a kézirat átadása. Oly irói műveknél, melyek már többszörözve vannak, ilyen átadás nem szükséges, miután a megszerző a többszörözendő mű egy példányát másként is megszerezheti. Ez esetben tehát az engedményezés ténye a szerzői jog átruházására irányzott akarat nyilvánításban foglaltatik. Ilyen akarat nyilvánítás nélkül a kézirat puszta birtoklása a szerzői jog átruházását meg nem állapítja. 3. Az engedményezésnek jog alapja, vagy jogügylet, melynek czélja a szerzői jog átruházása vagy más viszony, mely a szerzőt akarata ellenére az átruházásra kötelezi, vagyis a szükségképeni engedményezés. A szükségképeni engedményezés esetei : a felhatalmazás és a megrendelés. A ki idegen ügyben irói műveket, iratokat készít, köteles a szellemi tulajdont a felhatalmazóra átruházni. Innen van az, hogy az állam és nem a hivatalnok a tisztviselő, jogosított ez utóbbi által szerkesztett törvények, rendeletek és egyéb hivatalos iratok többszörözésére. Ugyan ez áll az ügyvéd által szerkesztett periratokra nézve a meghatalmazó fél irányában.2) Ha azonban a felhatalmazó a szellemi eszmék tulajdonáról nyíltan vagy hallgatag lemond, ez esetben a szerzőt semmi sem gátolja igy nyert szerzői jogának érvényesítésében. *) *) Ezt igazolja az 1875: 37. t. 515. §. mely a kiadói ügyletet meghatá- ván azt mondja : azon ügylet, mely által valaki (a kiadó) kész vagy készítendő irodalmi, műszaki vagy művészeti munka többszörözésére, közzétételére és for- galombani helyezésére a szerzőtől vagy ennek utódaitól kizárólagos jogot szerez, kiadói ügyletnek tekintetik. 2) 1874: 34. t. 44. §. azt mondja ugyan, hogy az ügyvéd a fogalmazványokat, az ügyre vonatkozó hozzá intézett leveleket saját segéd iratait valamint a félérdekében tett fizetésekről szóló igazolványokat nem köteles megbízójának eredetében kiszolgáltatni, ez azonban nem jogosítja fel az ügyvédet arra, hogy a megbizója ügyében tett fogalmazványokat stb. többszöröztesse és közzé tegye, mert az ügyvéd mint meghatalmazott megbizója ügyében jár, miből önként következik, hogy az ilyen ügyben keletkezett fogalmazványok közzé tétele iránt is csak a megbízó intézkedhetik. *