Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
14 írói mű létesült, igy mindazok, a kik a mű letesitése körül ily tevékenységet fejtettek ki, szerzők, munkatársak. A megrendelő, ha ez csak a mű létesitését indítványozza ; továbbá az, a ki a szerzőnek a szükséges költségeket előlegezi — habár ezt a saját érdekében teszi is, mint például vállalkozó — miután ezek mű létesítése körül munkálkodó tevékenységet ki nem fejtenek, munkatársak sem lehetnek. Megtörténhetik azonban, hogy valaki a mű létesítésénél közre működik a nélkül, hogy e közreműködés szerzői tevékenységnek tekinthető lenne ; vagyis segítségére van a szerzőnek a mű létesítésénél. Az ilyen nem önálló közreműködés, segélyezés esete akkor jön elő, ha ennek irányát egy más személy határozza meg és pedig úgy, hogy a közreműködő, segélyező tevékenysége végeredményében, nevezetesen annak szellemi tartalmát tekintve, nem a közvetlen közreműködő, hanem az azt meghatározó személy művének tekinthető.1) Hogy a mű létesítésénél mily irányban lehetséges az ily nem önálló közreműködés és hogy a közreműködő tevékenysége mikor vezethető vissza az utasítást adó szellemi tevékenységére, ez az irodalmi termékek különbözősége szerint csakis concrét esetben meghatározható. Megjegyzendő azonban, hogy az a körülmény, hogy több munkatársak közül az irói műven a munkatársak egyike lett mint szerző megnevezve, nem zárja ki annak bebizonyítását, hogy a mű munkatársak tevékenysége folytán létesült, ennek megtörténtéig azonban a vélelem a mellett áll, hogy a mű szerzője az, a ki a mű első kiadásán mint ilyen megnevezve van. A törvény a munkatársakat egyenlő joggal ruházza fel, a többszörözés, közzététel, forgalomba helyezés jogát tehát mindegyik gyakorolhatja, természetesen a többi munkatársak vagyoni érdekeinek kielégítése mellett. A munkatársak kárpótlásának meghatározását a törvény akkor bízza a bíróságra, ha az érdekeltek erre nézve megegyezni nem tudnának. 2-§. ■ Többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül. x) Mandry G. id. műnk. 96. lap.
