Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

mény megtorlása a szerzői jog bitorlásának megtorlásától függetlenül a fenálló büntető eljárási szabályok szerint eszközölhető.

8. A törvény 1. §-a általában irói művekről intézkedik s igy felmerülhet az a kérdés, vájjon a szóval tartott előadások részesülnek e védelemben. A törvény 6. §. 2. pontjában kimondja, hogy oktatás vagy mulatság czéljából tartott előadások a szerző beleegyezése nélkül történt többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése szerzői jog bitorlásnak tekintendő, miből önként következik, hogy az ilyen előadások épen úgy tárgyai a szerzői jognak, mint az irói művek, és erre nézve nem tesz különbséget az, hogy az ilyen szóbeli előadások előbb Írásba foglaltattak-e vagy nem ; megkivántatik azonban az, hogy az ilyen előadás irodalmi terméknek tekinthető legyen.

9. A nyomtatott vagy kéziratban lévő irói műnek első lapja rendszerint a czimlap. A czimlap az irói mű tárgyát jelezi és sok esetben nem kis befolyása van azon vagyoni előny előmozdítására, melyet akár a szerző akár a kiadó a mű közzétételéből vár; miből ismét az a kérdés merülhet fel : hogy szerzői jog bitorlásának tekintendő az, ha valaki, egy különben önálló irói műre, egy idegen műnek czimét változatlanul használja? E kérdés megfejtésének alapját az képezi : vájjon a könyv czime magában véve irói mű-e vagy nem ? A könyv czime nem gondolatok közlésére szolgál, hanem az irói mű megjelölésére használtatik, s igy az irói műnek nem is tekinthető, habár annak kiegészítő részét képezi is; miből önként következik, hogy idegen könyv czimének felhasználása szerzői jog bitorlást nem képez.1) Mind a mellett kétséget nem szenved, hogy jog sérelmet okozhat az, ha valaki például saját verseit Arany János Trilogiuma egyikének czime alatt tenné közzé; de a jogsérelem nem szerzői jogbitorlás, hanem vagyoni károsítás lehet, mely az érdekeltet a czim használatának eltiltására és kárJ) Dr. Klostermann B. Das Urheberrecht und das Verlagsrecht munkája 147. lap. Az irói tulajdonra vonatkozó osztrák törvény hasonlóan intézkedik, azt mondja ugyanis az 5. §. d) pontja alatt, hogy utánnyomatnak nem tekintendő, annálfogva megengedtetik valamely korább közrebocsátott más szerzőtől szerkesztett műnek egy későbbi műre használ változatlan czime ; mindazonáltal az egyenlő czim választása azon esetben, ha az a munkatárgyának megjelölésére nem mulhatlanul szükséges és ezen felül a közönségnek a munka azonossága iránti tévútra vezetésére alkalmatos, az ez által jogában sértettnek igényt ad a polgári biróság előtt érvényesíthető kárpótlásra.

— 11 -