Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
9 dákból oly gyűjteményt szerkesztett, mely elme szülemény bélyegét viseli magán : az ilyen munkára a kiadó a szerzőt megillető minden jogokkal bir; azt azonban meg nem tilthatja, hogy más a nép ajkán élő népmondát vagy népdalt irodalmilag ne értékesítse, mert a népdal és népmonda mint ilyen köz tulajdon. A második kérdést illetőleg, hogy levelek a többszörözés ellen védve vannak-e és milyen terjedelemben, a törvényjavaslatnak különben eléggé soványan tartott indokolásában ezeket találjuk: eldöntetlenül marad az a kérdés, hogy mások leveleinek kinyomtatása mily mértékben tilos? Igen nehéz volna e részben — mond az indokolás — korlátokat szabni. Egy részről bizonyos, hogy irodalmi, történeti, korrajzi vagy más hasonló érdekkel biró levelek kinyomatását megengedni nem lehet; más részről tagadhatatlan az is, hogy egyes üzleti levelek felhasználása még nem tekinthető a szerzői jog oly sérelmének, mely miatt a bitorlás meg lenne állapítható. A kettő közt azonban a határvonalakat eleve megjelölni alig sikerülhetne és czélszerübbnek látszott emlitetlenül hagyva a kérdést annak megoldását a törvény 1. §-ára utalni, mely minden irói művet védelme alá vesz; mert a ki valamely levelet irodalmilag felhasznál ezzel maga elismeri azt „irói műnek“ és nem fogja elkerülhetni a bitorlás vádját. Eme indokok után tehát a törvénybe nem is vétetett fel határozott intézkedés^ s igy a levelek az indokolás szerint is a törvény általános alapelvei szerint elbirálandók. A törvény általában irói műveket részesít védelemben és pedig — mint fentebb már jelezve volt — olyan irói műveket, melyek az egyéni szellemi tevékenység termékei, s melyek ezen felül tartalmuknál fogva az általános irodalmi forgalomnak, kiadásnak tárgyai lehetnek. Levelek tehát annyiban részesülhetnek védelemben, ha a most előadott tulajdonságokkal bírnak, miből önként következik, hogy a mindennapi életben előforduló levelezések, üzleti levelek, nyílt vagy zárt levelezési lapokra jegyzett tudósítások védelemnek nem tárgyai, ellenben meg nem tagadható olyan levelektől a védelem, melyekben valóságos szerzői tevékenység jelentkezik és melyek kiadásra alkalmasak. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy lényegtelen tartalmú levelek is ne részesülhetnének védelemben. Az ilyen levelek rendszerint csak gyűjteményekben szoktak közzé tétetni és a gyűjteményekbe is csak akkor vétetnek fel, ha azok nevezetesebb sze
