Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 9. Törvény az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogosítlan közzététel, utánnyomás és utánképzés elleni védelmére az Osztrák-Magyar birodalom másik felében

250 szánva, oly módon tétetik föl, hogy a ki az előadásra lett feljo­gosítást megnyerte, az egyszersmind a szöveget is, a hangmű elő- adásánáli hásználat végett, ebbeli rendeltetésének kijelelése mellett szabadon kinyomathatja. 8. §. Valamely zene vagy színmű szerzőjének kizárólagos jogához (2. §.) tartozik egyszersmind a nyilvános előadás (Pro­ductio) joga is, és ez a törvényes védhatáridő (23. és 24. §§.) lefolyta előtt úgy egészben, mint rövidítésekkel, vagy nem lénye­ges változtatásokkal a szerző vagy jogutódjai engedelme nélkül mindaddig tilos, mig a mű nyomás vagy metszés által közre nem bocsáttatott. Ily közrebocsátás gyanánt nem tekintendő, ha a szerző egyes nyomtatott példányokat kéziratképen ad ki, és ez a példányokon világosan látható. A szerzőtől az előadásra nyert jogosítvány, ha semmi meg­szorítás sem tartatott fen, ugyan annak tetszés szerinti ismétlé­sére is kiterjed. Valamely színmű több közös szerzői közül kétség esetében mindenik jogosítottnak tartatik az előadás megengedésére. 9. §. Rajzolatoknál, festvényéknél, réz-, aczél-, kő-, famet­szeteknél s rajzolási, művészet egyéb műveinél, valamint ábráz- mányos műveknél tilos utánképzes gyanánt nem tekintendő: a) ha mindegyik nemű utánképzés az eredetitől nem csak anyagban, idomban vagy nagyságban, hanem az ábrázolatban ií oly lényeges változtatások által különbözik, hogy azoknál fogva önálló műtermék gyanánt tekintethetik: b) ha valamely mű a kézmüvek, gyárak és mesterségek valódi anyagi használatra szolgáló készítményeihez használtatott mintául ; c) ha a rajzolási műnek a sajtó által közrebocsátott terméke ábrázmányos alakban adatik elő, vagy d) ha a képzőművészetnek valamely nem csupán szemléletre, hanem valódi anyagi használatra rendelt, vagy csak valamely ipar­termék ékesitésére szolgáló szüleménye, a rajzoló művészet által színezéssel vagy a nélkül utánoztatik. 10. §. Hogy mind az által azon esetekben, melyekben az előbbi szakasz határozatai nem ellenzik, valamely bevégzett mű szerzője, vagy ennek jogutódja az utánképzés és többszörözés kizá­rólagos jogával élhessen, tartozik a mű közrebocsátásakor az annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom