Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 9. Törvény az irodalmi és művészeti tulajdonnak a jogosítlan közzététel, utánnyomás és utánképzés elleni védelmére az Osztrák-Magyar birodalom másik felében

247

c) valamely névtelen vagy álnevű munka kiadója. (14. §. a) b)

2. §. Az irodalmi vagy művészeti munka szerzőjét a jelen törvényben megállapított feltételek alatt azon kizárólagos jog illeti, hogy saját termelőkéről kénye szerint rendelkezhetik, azt tetszés szerinti alakban többszörözheti és közrebocsáthatja.

E jogot ő egészen vagy részleg másokra is átruházhatja.

3. §. A törvényes feltételek és formaságok figyelemben tartásával megjelent irodalmi műnek a szerző vagy jogutódja beleegyezése nélkül gépileg merénylett minden többszörözése tiltott utánnyomásnak nyilvánittatik és pedig nem tevén különbséget, váljon ennél ugyanazon, vagy más eljárás vétetett-e alkalmazásba, mint az eredeti mű termelésénél.

Ezen gépi többszörözés tilalma a művészeti munkákra nézve is érvényes.

Eredeti mű gyanánt tekintetik, a tudomány vagy művészet eredeti termelékein kívül, egyszersmind minden azokról készített oly lenyomat és minden oly utánképzés, mely a szerző vagy jogutódja által az őt illető szerzői jog következtében (1. §.) eszközöltetett.

Az ezen szakasz fenebbi határozatai alóli kivételek a következő 5—9. §§.-ban foglaltatnak.

4. §. A tiltott utánnyomással egyenlőknek tekintetnek:

a) bárminemű kéziratoknak a szerző vagy jogutódja enge- delme nélkül merénylett lenyomása; valamint:

b) az épületesség, oktatás vagy gyönyörűség czéljából tartott előadások lenyomása. Mindkét esetben (a) és (i^azengedel- met még akkor is ki kell mutatni, ha a vállalkozó jogszerű birtokosa az eredeti kéziratnak valamely másolat vagy utániratnak.

Egyébiránt, a mi fönebb a) alatt a kéziratokról mondatott, az oly földrajzi és helyirati térképekre, természettani, építészeti és hasonló rajzolatokra, ábrázolatokra sat. is érvényes, melyek czél- jához képest nem önálló művészeti munkáknak tekintendők, hanem tudományos tárgyak érzékitésére rendelvék.

c) Más szerző munkájából, változtatásokkal vagy azok nélkül készített kivonatok, ha azok mint különiratok az eredeti mű czimével vagy a nélkül jelennek meg.

d) Valamely mű tartozékaibani változtatások, nevezetesen jegyzetek, ábrázolatok, térképek, mutató táblák hozzáadása, elha-