Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
szabadságában korlátozható és a mű többszörözése megtiltható legyen.1) 4. A szerzői jog vagyon jog : a mit kétségen kivül igazol a törvény 3. §-a, mely kimondja, hogy a szerző joga szerződés vagy halál esetére tett intézkedés által átruházható ; ilyen intézkedés hiányában a szerző joga annak törvényes örököseire száll át. Ilyen átruházás vagy öröklés csak vagyonjogoknál képzelhető. Az irodalmi dolgozatok vagyonjogi jelentősége teljesen különbözik az irodalmi értéktől, a törvény főleg vagyon jogi tekintetekre vonatkozik és ezért az irodalmi szempontból talán csekély becscsel biró művek például szakácskönyvek, szinházi naptárak, abécés könyvek stb. épen úgy részesülnek védelemben, mint a nagybecsű tudományos munkák.2) 5. Hogy mi tekintendő irói műnek? a törvény szintén nem határozza meg, úgymond a törvényjavaslat indokolásában „ezt igen nehéz volna a törvényben meghatározni“ ; a biró azonban, ha szem előtt tartja egy felől azt, hogy a törvény czélja szellemi munkát védelmezni, más felől pedig azt, hogy az irói műnek belső becsét vagy irodalmi jelentőségét mérlegelni épen nem feladata, minden előforduló esetben megfogja Ítélhetni, hogy az előtte fekvő munka irói műnek tekintendő-e vagy sem?3) Mind emellett is a törvény intézkedéseiből kimagyarázható, hogy az irói mű fogalmához megkivántatik : hogy a szerző saját szellemi tevékenységének terméke és olyan legyen, mely irodalmi forgalomra, kiadásra alkalmas. Ez utóbbi különösen kitűnik a törvény szövegéből. A törvény ugyanis a szerzői jognak, a gépi többszörözés jogának mondja, vagyis azon jognak, melynél fogva az irói mű nyomtatás stb. által nyilvánosságra a közönség elé, irodalmi forgalomba hozható. Olyan mű tehát mely természeténél fogva erre általában nem alkalmas, szerzői jog tárgya sem lehet. 6. Az egyéni szellemi tevékenység alá rendelt körben is önál- lólag nyilvánulhat, és nem okvetlen szükséges, hogy az uj tárgy előállításában álljon; e tevékenység lehet átalakítás, kiválasztás, rendezés vagy compillátió. A porosz kir. szakértői bizottság egy l) Dr. Klostermann R. Das Urheberrecht 1876. 22. lap. *) Törvényjavaslat indokolása I. r. 1. 2. §. 8) Ugyanott.
