Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 5. Az irodalmi és művészeti művek szerzői jogának kölcsönös oltalmát illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányaival kötendő egyezményről szóló 1887. évi IX. t. cz.
ményt köthesse meg, s ezen egyezmény hatályba léptének napját a nevezett kormánnyal egyetértve rendelet utján állapíthassa meg. I. CZIKK. Az irodalmi és művészeti művek szerzői és ezek jogutódai, ide értve a kiadókat is, a két állam mindegyikének területén kölcsönösen azon előnyökben részesülnek, a melyek ott irodalmi vagy művészeti művek oltalmára törvényesen fenállanak vagy fenállani fognak. Ennek folytán az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, ha ezen művek a két állam egyikének területén jelentek meg, jogaiknak a másik állam területén való minden sértése ellen ugyan azon oltalomban és jogsegélyben fognak részesülni, mintha a jog sértés a másik állam területén megjelent valamely irodalmi vagy művészeti műszerzője vagy annak jogutóda ellen követtetett volna el; nem különben az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, ha a két állam terület valamelyikének honosai vagy lakói a másik állam területén hasonló képen jogaik minden sértése ellen ugyan azon oltalomban és jogsegélyben fognak részesülni, mintha a jogsértés a másik állam területén honos és lakos szerző vagy annak jogutóda ellen követtetett volna el. Mind azon által ezen előnyök a szerzőket és jogutódaikat a másik területen csak azon esetben illetik meg, ha az illető m eredete területén is törvényes oltalomban részesül, de nem tarthatnak a másik területen sem azon határidőn túl, a mely az eredet területén a szerzőknek és jogutódaiknak biztosittatik. Ezen kifejezés: „irodalmi és művészeti művek“ alatt értendők: könyvek, rophatok és más irói művek; színművek, zeneművek, zenés-színművek; rajzművészeti, festészeti, szobrászati müvek, metszetek; kőnyomatok, illustratiok; földtani és földrajzi térképek, földrajzi, helyrajzi, természettani, mértani, építészeti és más műszaki rajzok, tervek, vázlatok és domborművek, valamint általában minden tudományos irodalmi vagy művészeti termék. II. CZIKK. A mennyiben a szerzői jogról szóló 1884. évi magyar tör- vényczikk szerint egyes szerzői jogok biztosítása végett szükséges — 236 -
