Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 3. A m. kir. igazságügyminiszternek 1790. számu rendelete, a szerzői jogról szóló 1884:XVI. t. cz. értelmében, Fiume városára és az ahhoz tartozó kerületre nézve követendő eljárás tárgyában

230

kinevezett gondnok őrizete alá helyezi. Ha az elkoboztatni rendelt tárgyak más törvényszék területén vannak, az elkobzás foganatosítása végett az illetékes törvényszék keresendő meg.

Az elkoboztatni rendelt tárgyak megsemmitése — 1884: XVI. t. ez. 21. §. — az egyik esetben úgy, mint a másikban, csak az ítélet jogerőre emelkedése után, és csak a nyertes fél újabb kérelmére rendelhető el. E kérelem a kielégítési végrehajtást tárgy azó kérvénybe foglalható.

Ha a károsult az elkoboztatni rendelt tárgyakat, azok kiállítási árában átvenni szándékozik, ez iránt az Ítélet jogerőre emelkedése után benyújtandó kérvényben nyilatkozni tartozik. E kérelem felett a bíróság az érdekeltek és esetleg szakértők meghallgatása mellett végzésileg határoz.

Két egyenlő határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincsen.

15. §. Zárlatnak van helye; a jogosulatlanul többszörözött, illetőleg utánképzett művekre, a készletben lévő példányokra és a jogosulatlan többszörözés vagy utánképzésre rendelt különös készülékekre; és ha a szerzői jogbitorlását színművek, zeneművek vagy zene-szinművek nyilvános előadása képezi: ezen nyilvános előadásokra.

16. §. A zárlat az 1. §.-ban idézett perrendtartásnak XXI. fejezetében foglalt intézkedések megfelelően és a következő eltérésekkel alkalmazandók. Zárlat elrendelésének csak akkor van helye:'

a) ha a zárlatot kérő szerzői vagy kiadói jogosultságát a szerző neve alatt megjelent eredeti művel, vagy az 1884 : XVI. t. ez. 42—44. §.-ainak megfelelő beiktatással, illetőleg közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja és egyszersmind vagy kimutatja, hogy zárlat elrendelése nélkül igényeinek érvényesítése veszélyeztetve van, vagy a bíróság belátása szerint megállapítandó biztosítéki összeget készpénzben vagy ovadékképes értékpapírokban a zárlat foganatosítása előtt birói kézhez letesz;

b) feltétlenül marasztaló első vagy másodbirósági Ítélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halaszió hatálylyal biró felebbe- zést, vagy ugyan ilyen hatályú kérelmet a határidő vagy tárgyalási határnap elmulasztása miatt az előbbi állapotba való visszahelyezés iránt adott be.