Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 2. A m. kir. igazságügy-miniszternek 1686. számu rendelete a szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk értelmében követendő eljárás tárgyában

létén a zárlat foganatosítására vagy közvetlenül rendel kiküldöttet, vagy az illető járásbíróságot keresi meg.

Az a) pont esetében nincsen helye a zárlat elrendelésének, illetőleg az 1881 : LX. t. ez. 239. §.-a értelmében az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen elrendelt zárlat feloldandó, ha a zárlatot kérő ellenfele a meghallgatásra kitűzött határnapon közokirattal vagy teljes bizonyerejű magánokirattal igazolja, hogy a többszörözés (fordítás), utánképzés, közzététel és forgalomba helyezés, illetőleg a nyilvános előadásra vonatkozó jogosultságot megszerezte.

22. §. A jelen rendelet értelmében elrendelt zárlat esetében a zár alá vett tárgyak előleges elárverezésének (1881 : LX. t. ez. 242. szakasza) helye nincsen.

A nyilvános előadásra elrendelt zárlat esetében a zárlat joghatálya abban áll, hogy a zárlat alá vett nyilvános előadás meg nem tartható, és a nyilvános előadás a zárlatot kérő vagy a zárgondnok fellépésére a zárlat tartama alatt, a kiküldött által szükség esetében karhatalom alkalmazásával is megakadályozandó.

23. §. A jelen rendelet értelmében elrendelt zárlat esetében jogukban áll a feleknek a zárlat foganatosítása alkalmával vagy a foganatosítás után a kiküldöttnél jegyzőkönyvbe iktatandó megállapodással elhatározni, hogy a többszörözések és utánképzések elkészítése, a készletben levő példányok elárusitása s illetőleg a nyilvános előadás a zárgondnok által eszközöltessék, a folyó költ ségek fedezete után fenmaradó összeg pedig, a per jogerejű eldöntéséig, illetőleg a zárlat feloldásáig, a zárgondnok által gyümöl- csözőleg elhelyeztessék.

24. §. A szerzői jogbitorlásából eredő perekben az 1881 : LIX. t. ez. 69. §. 2. és 3. pontja szerinti perújítás az alapperbeli Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5. év alatt indítandó meg.

A semmiségi per (1881 : LIX. t. ez. 50. §.) az Ítélet jogerőre emelkedésétől, vagy az egyezség megkötésétől számított 5. év eltelte előtt indítandó meg. De ha az Ítélet vagy egyezség alapján ezen 5. évi határidő eltelte után foganatosíttatott a végrehajtás, a semmiségi kereset a végrehajtásról való értesítéstől számított 30 nap alatt még meg indítható.

25. §. Az 1884 : XVI. t. ez. alapján kiszabott pénzbüntetések az állam javára esnek és a büntető törvénykönyv 27. §.-ban- 226 —