Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
205 teheti, miután azt szakértők meghallgatása mellett a biró is meghatározhatja. Az, hogy a bíróság a tiszteletdij megállapítása végett mikor tartozik szakértőket meghallgatni, s hogy ezeknek véleményüket mire kell fektetni, elve meg nem határozható és ez minden egyes esetekban az adott körülményektől függ. Felmerülhet még itt az a kérdés is, hogy az esetben, ha a felek későbbi kiadás iránt szerződtek a nélkül, hogy a tisztelet- dijra intézkedtek volna, követelhet-e a szerző tiszteletdijat? E kérdésre a feleletet a törvény 521. §. adja meg, mert ebben kimondja, hogy ha a felek uj kiadás iránt szerződnek arra nézve, miről az uj szarződésben nem intézkednek, a korábbi szerződés szolgál irányadóul, vagyis hogy ilyen esetben a szerző az előbbi kiadásnál megállapított tisztelet dijat követelheti, miután joggal feltehető a szerződő felékről, hogy e részben a korábbi intézkedést kívánták fentartani. 526. §. Ha a tiszteletdij megállapításánál bizonyos ivszám vétetett alapul, a kiadó a megállapított ivszámot meghaladó részért tiszteletdijt fizetni nem tartozik, de a szerzőtől követelheti, hogy ez teljes munkát szolgáltasson. A törvénynek nem csak az iránt kell intézkedni, hogy a tiszteletdij mily esetekben követelhető, hanem meg kell állapítani azokat a szabályokat is, melyek a tiszteletdij tekietetében a felek hiányzó intézkedését pótolják. E szakasz egy részről kijelenti, hogy oly esetben, midőn a tiszteletdij — tekintettel bizonyos ivszámra — állapíttatott meg, a kiadó a megállapított maximumon túl terjedő iveket, honorálni nem tartozik ; de másrészt kimondja azt is, hogy e körülmény nem menti fel az alól a kötelezettség alól, hogy teljes munkát szolgáltasson. A legtöbb munkánál nem annyira az ivek mennyisége, mint inkább az a körülmény növeli az értéket és kelendőséget, ha azok egy teljesen befejezett egészet képeznek; s mert a kiadó a szerződés alapján ily munkához tarthat igényt, ezen jogon azért, mert a szerző a munka terjedelmére és az ivek számára nézve számításában csalatkozott, változás nem történhetik.
