Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 1. Kiadói ügylet
A kiadói ügylet tárgyát nem maga a szellemi munka, hanem ennek egyedül materialis kizsákmányolása képezi ; ehhez képest a törvény az ügylet fogalmát oly momentumokhoz köti, melyek a most érintett felfogásnak megfelelnek. A kiadói ügylet lényeges momentumai a) a többszörözés jogának átruházása; b) a közzététel kötelezettsége; és c) hogy a közzététel a kiadó számlájára történjék. Nem lényeges az, hogy korlátlan többszörözési jog ruháztassék át és hogy a közzététel egyedül a kiadó számlájára eszközöltessék. Sőt ellenkezőleg kiadói ügylet által korlátolt többszörözési jogot is lehet átruházni és ki lehet kötni, hogy a közzététel az átruházó és kiadó közös számlájára történjék. Minden más a kiadói ügyletbe foglalt kikötés különös meghatározáson alapul. Áll ez különösen a tiszteletdij kikötésére nézve a szerző vagy átruházó részére, mely kiadó-ügylet létezésére nem okvetlen szükséges. A kiadói ügylet által a kizárólagos többszörözési jog meghatározott terjedelemben ruháztatik át, a mi kizárja azt az esetet, midőn az átruházó maga sem bírja a többszörözés kizárólagos jogát vagy a kiadónak a többszörözésre nem kizárólagos jogosultságot enged át. Ezen esetekben kiadói ügylet még akkor sem létezik, ha a többi kellékek meg lennének. Ha például valamely régi irói műből csak egy példány van ; a példány birtokosa annak újból kiadása iránt a kiadóval szerződést köthet, mely a kiadói ügylet minden egyéb kellékeivel bir, valóságos kiadói ügyletnek azonban nem tekinthető, habár jelen törvény 533. §.-a kimondja, hogy e czim határozatai oly esetben is irányadóul szolgálnak, midőn a kiadói ügylet valamely irodalmi munka tulajdonosával, ki a szerzőnek nem jogutóda, köttetik meg; mert a szerzői jogról szóló törvény az ilyen müveket a többszörözés ellen nem védi, minek természetesen az a következménye, hogy az ilyen ügylet alapján a kiadó még a jogosulatlan többszöröző ellen sem bir kereseti joggal.1) Ugyanez áll az esetben is, ha maga a szerző vagy annak jogutóda, a kiadónak csak azt engedi meg, hogy a művet csak *) *) Ilyen müvek a köztulajdonná vált irói, műszaki és művészeti művek; ilyenek továbbá az úgynevezett inediták is, ez utóbbiak a szerzői jogról szóló törvény 2. §.-a szerint csak annyiban részesülnek védelemben, mennyiben ilyen müvekből gyűjteményes mű szerkesztetik. A köztulajdonná vált müveket és ineditákat bárki többszöröztetheti. (lásd 2. és 6. §. jegyzeteit). — 19* —
