Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 6. Fejezet. Fényképek
—3180 A fényképészeti mil nem a képzőművészet műve, mert az szerzőjének nem szellemi alkotása; ezért nem lehetett a művészet szerzői jog tárgyai közzé sorozni; de minthogy a fényképészet a festőművészettel határos, — mondja az indokolás 21. lapján — a fényképészet is bevétetett jelen törvény keretébe, különösen azért : mert a fényképész ügyessége nem tisztán mesterség ; miután fényképezésnél a jó rendezéshez érzék, ízlés, valamint tudományos és technikai ismeretek kivúntatnak ; továbbá, hogy az utánképző büntetlensége által épen a legjobb fényképészeti vállalatok fenállása válnék kétessé; a vállalkozó tájképek, csataképek eredeti felvételére, egy képtár ipar múzeumnak kiválóbb műveinek leabrázolá- sára stb. fordított kiadásait is alig kapná vissza, ha más fényképész azokat lemásolhatná és a csekély fáradsággal készített után- képzéseket olcsó áron elárusíthatná. A fényképészt a törvény védelmébe részesíti a lemásolok ellen, hogy munkájának gyümölcsét bizonyos ideig használhassa. A védelem tárgya minden fényképészet által előállított mű, a mennyiben a mű maga szerzői jognak nem tárgya; például egy szobor, kép mint képzőművészeti alkotás. A védelem nincs kötve a fényképészeti felvétel bizonyos minőségéhez vagy tárgyához; nemcsak az úgy nevezett természet utáni fényképészeti felvételekre, hanem egyenlően képek, szobrok, stb. fényképészeti leképlésére kiterjed. Ha azonban az a tárgy, melyet a fényképészet leképel — legyen az képzőművészeti alkotás avagy tudományos vagy műszaki ábra, rajz — már maga tárgya a szerzői jognak, ez esetben sl fénykép különös védelemben nem részesül, miután ilyen esetben a fényképész mint a szerző jogutóda úgyis védve van. Ez azonban csak akkor áll, ha a fényképész a szerzői jogot az eredeti mű szerzőjétől megszerezte, de nem akkor is, ha a szerző a szerzői jog átruházása nélkül csak a fényképészeti utánképzést engedte meg ; mert ez esetben a fényképész felvétele jogszerű lesz ugyan, de nem védelemre jogosult. Ha tehát ilyen esetben a fényképész biztosítani akarja magát, nem tehet mást, mint vagy megszerzi a szerzői jogot az eredeti mű utánképzésére, vagy kiköti magának azt, hogy a szerző fog fellépni az idegen fényképészeti felvételek ellen s ekként megvédi a megengedett felvételt. A törvény a fényképészet által előállított műveket védi; a fényképészet alatt azonban nem a szoros, technikai értelemben vett
