Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
172 kintetik. A megrendelt arczképeknél és szobor képmásoknál e jog a megrendelőt illeti. A tulajdonos nem köteles a művet a szerzőnek, vagy jogutódának ulánképzés végett átengedni. A szerzői jognak vagyonjogi természetéből önként folyik, hogy az másokra átruházható, örökölhető és elidegeníthető. Az utánkép- zés kizárólagossága, a többszörözés és forgalombahozás joga, — melyek alapját bizonyos mű alkotása, szerzése képezi, — átruházhatók ; még pedig szerződés mellett elidegenitheti nemcsak maga a szerző, hanem az is, a kire a jog a szerző halálával száll, vagy a ki azt szerződés mellett megszerezte. A törvény a szerzői jognak nem csak korlátlan, hanem korlátolt átruházását is megengedi. A szerzői jog tehát elosztható. Ez az eloszthatóság vagy abban nyilvánul, hogy a jogosított, — a szerző vagy ennek jogutóda — a jogot korlátolva ruházza át, vagy hogy az egész szerzői jogot még pedig több személyeknek és pedig mindegyiknek bizonyos részben adja el. A szerzői jog korlátozása képzőművészet alkotásainál -— melyek különböző módon utánképez- hetők és többszörözhetők, — abban állhat, hogy az egyik kiadó csak bizonyos műnemben utánképzésre nyer jogot, például : rézmetszésre, mig a fametszésben többszörözhetés másra ruháztatik át. Ha azonban a szerzői jog teljesen és korlátlanul ruháztatik át, ezen átruházás mindazon jogosultságokat magában foglalja, melyek a szerzőt az utánképzés kizárólagossága folytán megilletik. A jogutód tehát a szerző helyébe lép és szerzett jogát korlátolva vagy korlátlanul élők közt vagy halálesetére tovább adhatja, kivévén : ha e tekintetben szerződés vagy végrendelet által korlátolva lenne. A szerzői jog nem testi dologra vonatkozó jog, miből önként következik, hogy a képzőművészeti mii tulajdona által a szerzői jog át nem száll; továbbá, hogy a tulajdon jog bizonyos szerzésmódjai a szerzői jogra alkalmazást nem nyerhetnek; elbirtoklásnak, foglalásának szerzői jognál helye nincs és a szent koronának háramlási joga sem érvényesülhető. És ez indokolja a törvénynek azt az intézkedését, hogy a tulajdon átruházása által az utánképzés joga még átengedettnek nem tekintetik. Ez az intézkedés minden tekintetben helyes, mert az eredeti eladása csak akkor fog-
