Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

Bevezetés

XVI Az ideiglenes törvénykezési szabályok előbb idézett rendelke­zése értelmében a régi magyar jog állapot az, melyet visszaálli- tottnak kell elfogadnunk úgy, a mint ez az idők s az 1848. évi törvények folytán előállott jogállapot következtében módosult oly kiegészítéssel azonban, hogy ami azelőtt a könyvek védelméről volt mondva, az ész szüleményeire általában kiterjesztettnek kell vennünk, melyek közé még a művészet alkotásait és a fordítás tilalmat is bele kell érteni. Az a körülmény, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok a „tulajdon“ szót használta, csak arra mutat, hogy a szerző joga megszűnt a kiváltságolt állapottal ösz- szefüggő lenni, s igy az is elesettnek veendő, hogy felsőbb helyen adott engedelemre, úgy mint régente, a szerző joga más által ki­használható egész munkája egyszerűen utánnyomható legyen ; meg­állapítottnak veendő végre, hogy a régi állapothoz képest a szer­zői jog tartamát az ideiglenes törvénykezési szabályok a szerző halálán túl ki nem terjesztették. Az alkotmányos törvényhozás működésével a szerzői jogban mélyebben ható változások mentek végbe. Már az 1865/7. évi 16. t. czikkben foglalt a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt kötött vám és kereskedelmi szerződés XIX. czikke kimondta : hogy az irói és művészi tulajdonnak mindkét állam területén leendő kölcsönös oltalma iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történni ; mit az 1878. 20. t. megújított, (maga a szerződés 1887. évben jött létre) mig az 1868. 30. t. czikkben foglalt magyar horvát kiegyezés 9. §-a az irói és művészi tulajdont illető intézkedést a közös törvényhozás ügyévé tette ; de a mi a szerzői jog fejlődésére legnagyobb behatással volt, az az 1865/7. : 16. t. 2. §-a, mely által Ausztria és Francziaország között 1866. évi december hó 11-én kötött nemzetközi szerződés Magyarországra nézve is kötelezőnek ismertetett el. Ezen szerződés az 1878. évi 18. t. s az 1879. évi 3. t. által meghosszabbittatott és mai nap is fenáll.1) A franczia szerződés által jutott be az irói és művészi alko­tásra nézve a ma érvényes jogunkba több rendbeli tételes sza­bály ; az utánnyomás mellé sorakozik a tételesen szabályozott, körülirt módon az előadásra készült műre nézve a nyilvános elő­adásra való jog ; a fordítás jogát illetőleg azon szabályt állapi­l) Szövegét lásd a Függelék 10. száma alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom