Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

164

szerzői jogát sértheti, a törvény az utánképzést jelöli ki. Ezen egyszerű, szakértők által mindég biztosan meghatározható ismérvnek az az előnye van, hogy az a megújítás legkülönbözőbb formáit magában foglalja és pedig úgy a gépileg eszközölt, mint más inkább művészi eljárással létesített utánképzést. Ezen az utánkép- zés legkülönbözőbb formái ellen messze kiható védelemnek legkiválóbb indoka az, hogy ha a törvény megállapította azt, hogy a képző művészet alkotásainak utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a mű szerzőjének kizárólagos jogát képezi, ebből önként következik: hogy a kizárólagos jognak minden irányban érvényesülni kell és a mű minden megújításának, mely az eredeti utánképzéseként jelentkezik, tiltva kell lenni.

2. A képzőművészeti művek utánképzése abban különbözik az utánnyomástól (jogosulatlan többszörözéstől,) hogy tárgyi tény- álladékhoz nem a gépi többszörözés kívántatik, hanem hogy minden utánzás, mely a művészi művet lényeges minőségében visz- szaadja, a törvény tilalma alá esik. A képzőművészet termékei általában három féle módon utánképezhetők :

a) lemásolás, vagyis azon eljárás által, melynél a készítő az utánképzés minden egyes példányát szabad művészi tevékenység- áltál állítja elő és pedig vagy úgy, hogy az eredetinél alkalmazott eljárást ismétli, vagy pedig más művészi eljárást alkalmaz, például egy olajfestményt lerajzol:

fe) gépi utánképzés által, melynél az eredeti külső segéd eszközök által létesített utánzás előállítására használtaik, történjék ez bár fényképezés vagy lenyomás avagy szoborműveknél lemin- tázás, lenyomás által gipszbe, viaszba ;

c) gépi többszörözés által megújító művészet segítségével, melynél legelőbb is szabad művészi tevékenységgel az eredetinek többszörözésre alkalmas képmásolata készíttetik el és azután ez többszöröztetik.1)

3. A törvény a képzőművészet alkotásainak jogosulatlan után- képzését tiltja, nem pedig az érdekelt műnek közzétételét. A mű közzétételének és forgalomba helyezésének joga ugyanis a szerzőt illeti és ezt az által, hogy egy harmadik a művet közzéteszi, el nem veszti, sem abban korlátozva nincs. Mindaddig, mig a szerző

x) Klostermann id. műnk. 226. 1.