Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
dekát állapítja meg;1) mert csak a kizárólagos jog — a szerzői jog — részesül védelemben, hogy az utánképzés, közzététel és forgalomba helyezés a szerző részére biztosítva legyen ; a törvény azonban nem részesíthet védelemben olyan ábrázolatot, mely az általános jogrenddel ellenkezik. 3. Képzőművészet alkotásainál több személyek is közreműködhetnek és pedig vagy úgy, hogy közülök mindegyik a mű egy- egy részét alkotja, például: egy történelmi képes mű egyes képeit különböző művészek készítik; vagy olyan módon,hogy többen az egész előállításának különböző fokozatain működtek közre, például : ha az egyik a tervezetet késziti, a másik pedig a kivitelt eszközli. Valóságos munkatársakról szerzőtársaknál csak akkor lehet szó, midőn egy mű többek olyan egyesitett tevékenysége által létesül, hogy a szerzőség fogalma — nem ugyan az egész műre hanem annak egyes részeire, — melyekből az egész áll, teljesen alkalmazható úgy, hogy az egyik a másikhoz nem segédi, hanem mindnyájan egymás irányában valóságos szerzőtársi viszonyban állanak. Ha a képzőművészeti mű szerzőtársak tevékenysége folytán létesült, ilyen esetben minden szerzőtárs bir szerzői joggal annyiban, a mennyire szerzői tevékenysége terjed. Ha a szerzőtársak munkálatai oly szoros összefüggésben vannak, hogy az, a mit egyesek alkottak, külsőleg meg nem különböztethető, valamint az esetben is, hogy ha a szerzőtársak munkálatai külsőleg megkülönböztethetők, de összevéve oly egységes egészet képeznek, hogy az egyes munkálatok, mint önálló jogtárgyak meg nem állhatnak : ez esetekben egy szerzői jog létezik, melynek érvényesítésére a szerzőtársak mindegyike, a többieknek adandó kárpótlás mellett feljogosítottnak tekintendő; (1. §.) ha pedig a szerzőtársak munkálatai megkülönböztethető önálló részeit képezik a képzőművészeti műnek, az elkülönithető részek mindegyikére külön szerzői jog létezik, melynek érvényesítésére az illető szerző jogosított. (1. §.) *) *) Az 1878. 5. t. ez. 248. 1. szerint; a ki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázatot nyilvános helyen kiállít, árul vagy terjeszt, a szemérem elleni vétséget követi el és három hónapig terjedhető fogházzal és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat szerzője, készítője, nyomtatója, ha ennek többszörözése, terjesztése vagy nyilvános helyen kiállítása az ő tudtával történik : hat hónapig terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. 12
