Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 4. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

159

eszközlőjét szándékosság vagy gondatlanság nem terheli, a kártérítés összegét vagy a bíróságnak kell meghatározni, és ezért a megállapítandó kárért lesz a jogosulatlan előadás eszközlője saját gazdagodása erejéig felelős; pedig a jogosulatlan előadások egész jövedelméből az arra fordított költségek levonatnak a fenmaradt összeg lesz mint tulajdonképeni gazdagodás kártérítésül fizetendő.1)

59. §.

A 3., továbbá a 25—44. §§. a színművek, zenemüvek és zenés színművek nyilvános előadására is megfelelően alkalmazandók.

Színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek átruházására, öröklésére a törvény 3. §.-a, továbbá a jogosulatlan előadás folytán felmerülő következményekre, az elévülésre és a beiktatásra a törvény 25-től 44. §.-ig bezárólag terjedő intézkedései megfelelően alkalmazandók.

NEGYEDIK FEJEKET.

A képzőművészet alkotásai.

60. §.

A képzőművészet — rajz, metszés, festés, szobrászat —• alkotásainak egészben vagy részben utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a mű szerzőjének kizárólagos jogát képezi.

1. Azok a tárgyak, melyeket a törvény negyedik fejezetében védelemben részesít, a rajz, metszés, festés és szobrászat, melyek mind a képzőművészet alkotásai fogalma alá esnek. A képzőművészet alkotásai üesthetikai képzeleteknek a valóság tárgyaitól kölcsönzött alakok- *)

*) Ily értelemben intézkedik a német birodalmi törvény 55. §. negyedik bekezdésében, mondván: Trifft den Veranstalter der Aufführung kein Verschulden, so haftet er dem Berechtigten auf Höhe seiner Bereicherung.