Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
Bevezetés
XII az e czim alatti újra nyomás a kormány engedelmétől volt függővé téve; nem volt a tulajdon elismerése feltételhez kötve, az áthágás is majdnem lehetetlenné volt téve a kir. könyvvizsgálóknak kiadott azon utasítás által, hogy uj kiadásnak csak úgy adhatják meg az „imprimaturt“ ha azt a szerző vagy annak engedményesei kívánták eszközölni ; ott volt az utánnyomásra kimondott birság és ha az utánnyomás a hivatottak figyelmét elkerülte volna, ott volt a jogában sértett szerző részére a kártérítés, sőt az örökös tartományok irányában a viszonosság elvének kimondása. Mindezek mellett a büntető és magán jogi védelem fejletlen volt az által, hogy mindkét védelem ama összefüggésénél fogva, melybe a censura intézményével hozatott, a politikai hatóságok ügykörébe esett, a biróság előtti eljárást a törvény rendes utján nélkülözte. A védelem a politikai hatóságok kezén a censurával bonyolódott, nőtt össze. Jó részt innen van az, hogy az irói munka védelme a magánjogi keretéből majdnem egészen kiesett, hogy a politikai hatóságok discretionális hatalma alatt kezelt jog az igazi jog, a valóságos magánjog jellegét nem nyerte el.1) Eme hiányok mellett is 1793. és 1794. évi rendelkezések az azon éveket követő időbeli irodalom szükségeinek és az azon időben fenállott politikai intézményeknek meg is feleltek ; de midőn a magyar irodalom életbe kezdett lépni, könyveink némi kelendőségre vergődtek, ezzel majdnem egyidejűleg — bár lappangó és rejtett utánnyomások esetei is felmerülvén2) — önként állott elő szüksége annak: hogy a szerzőnek már elismert joga határozottabb védelmi intézkedéseket nyerjen. Az első javaslat a Kisfaludi társaság kezdeményezésére készült, a Szemere-féle,3) mely az 1844. évi országgyűlés által elfogadtatott és szentesítés végett fel is terjesztetett. E törvényjavaslat annak a törvényhozói tevékenység maradványa, mely az 1843. évi büntető törvény tervezetét alkotta. Már ebben a törvényjavaslatban — az irói tulajdon védelmének közelebbi meghatározása mellett — ben foglaltatik az, hogy a jogvédelem bírósági útra * *) *) Dr. Kovács Gy. Mi a jogunk stb. czikke : magy. igazságügy 1882. év 173. lap. a) Atheneum 1838. I. kötet 714 s következő lap. *) Ez a javaslat az 1837, évi Porosz törvény után készült ; Dr. Kovács Gyula Magyar igazságügy XIII. kötet 180. lap.
