Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
113 nem kívánja. A törvény eme intézkedése nemcsak a bitorlás büntetésére, hanem minden, a törvényben kimondott büntetésekre kiterjed, tehát a törvény tilalma ellenére többszörözött mű példányainak terjesztésére, valamint a forrás, vagy a szerző megnevezésének elmulasztására és a szerző nevének a szerző akarata ellenérei közzétételére is. Az eljárás csak a sértett fél kérelmére lévén megindítható, kérdés már most: hogy leik ellen köteles a sértett fél keresetét megindítani, a tettes és részesek ellen, vagy pedig esek közül szalad választása szerint? Ha a bitorlás megtorlása bűnügyi útra lett volna terelve, e kérdés megfejtésénél a büntető törvénykönyv 115. §.-a lenne irányadó.1) mely azt mondja: „hogyha valamely vétség elkövetésénél többen működtek közre (tettesek, részesek) és a bűnvádi eljárás valamennyi ellen csak a magán fél indítványára indítható meg, az indítványnak előterjesztése azok egyike ellen az eljárás megindítását valamennyi ellen maga után vonja“ vagyis, hogy többek által elkövetett vétségnél a sértett fél nem választhat azok között, kiken bosszút állani akar. Másként áll most a dolog, midőn a szerzői jogbitorlás megtorlása a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. Polgári bíróságok előtt a sértett fél az egyetem- legesen kötelezettek közt választhat; ugyanazon kárra nézve beperelhet egyet, többet vagy a kárttevők mindnyáját és ezért támad itt fel a kérdés, váljon a sértett fél választhat-e azok közt, kiken bosszút állani akar? E kérdés megfejtésére nézve lényeges befolyással bir az, hogy a szerzői jogbitorlás vétsége büntetőjogi természetű, miből önként következik: hogy habár a szerzői jogbitorlás megtorlása polgári útra utasittatott, ez csak eljárási módozat lévén, nem zárhatja ki a törvényhozónak azt az intentióját, hogy a sértett fél ne választhasson azok között, kikre a törvény szigorát alkalmaztatni akarja; ha létezik büntetésre méltó cselekmény, melynek elkövetésénél r. tettesen kívül mások is részt vettek, be kell következni azok megbüntetésének is, miután jelen törvény szerint is a részesek büntetése az általános jogi elvek alapján Ítélendő meg (20. §.); az általános jogi elvek szerint pedig a sértett fél a tettes és részesei közt nem választhat, s mindnyájan bűnvádi eljárás alá esnek. Ezekből folyó- lag, ha a szerzői jogbitorlást többen követték el és ezeknek részesei is vannak, a sértett fél keresetét mindezek ellen együttesen tartozik intézni — feltéve, hogy a tettesek és részesek mindnyája *) 1878. 5. t. ez. 115. §. 9
