Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1089/1898. K. M. számú rendelet a m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetének és szolgáinak fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában

A c) és d) alatt felsorolt büntetések a személyi táblá­zatba mindenkor feljegyzendők, az a) és b) alatt felsorolt büntetések pedig csak akkor, ha a fegyelmi határozatban a feljegyzés kimondatik ; ha az illető időközben üjabb fegyelmi büntetés alá nem esett, a rosszalás egy év után, a pénzbeli büntetés két év után, az előléptetésből való kizárás három év után erkölcsi hatályát veszti és ezen idő eltelte után a be­jegyzett büntetések — a d) pont alatt említett büntetés kivé­telével — hivatalból törlendők. 26. §. A pénzbüntetés esetenkint az évi fizetés 10%-át felül nem haladhatja, s az az elmarasztalt fizetéséből egyszerre, vagy havi részletekben vonatik le, azonban olyformán, hogy a levonás a havi fizetés 10%-át meg nem haladhatja. 27. §. A felekkel mindig írásban közlendő és indokolt fegyelmi határozatban megállapítandó a bírósági úton végre- hajtásilag behajtható eljárási költség és az is, hogy azt a meg­szabott záros határidő alatt ki tartozik viselni ; egyúttal az elmarasztalt által okozott károk megtérítése iránti felelősség is mindenkor megállapítandó. 28. §. A fegyelmi bíróság ítélete ellen az érdekelt felek bármelyike, valamint az esetben, ha a fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi bíróság ítéletét az elkövetett fegyelmi vétséghez képest annyira enyhének találná, hogy a határozat jogerőre való emelkedése folytán a köztisztviselői tekintély süllyedésétől s a fegyelem meglazulásától lehetne tartani, a fegyelmi bíróság elnöke is a kézbesítéstől, illetve az utóbbi a fegyelmi határozat keltétől számítandó 15 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez fellebbezéssel élhet, ki a felett véglegesen határoz. 29. §. Ha a hivatalvesztést kimondó elsőfokú ítélet nem fellebbeztetett volna, ezen ítélet felsőbb elhatározás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztendő. 30. §. A fegyelmi bíróság ítélete ellen az elsőfokú ítélet meghozatalától számítandó 1 éven belül az ítélet végre­hajtását nem akadályozó perújításnak van helye : a) ha a fegyelmileg elítélt ellen a fegyelmi eljárás alkal­mával bizonyítékul hamis vagy hamisított okirat valódi gyanánt volt használva, vagy hamis tanuzás volt elkövetve, és ezek a bizonyítékok az ítéletre befolyással lehettek ; ha a fegyelmileg elítélt olyan új tényt vagy bizonyí­tékot hoz fel, mely akár magában, akár kapcsolatban a befeje­zett eljárás folyamán felhozottakkal az elítéltnek nem vétkes­ségét, vagy a fegyelmi eljárás enyhébb intézkedése alá eső cselekményben való vétkességét teszi valószínűvé. ■88

Next

/
Oldalképek
Tartalom