Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
Az 1089/1898. K. M. számú rendelet a m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetének és szolgáinak fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában
Az általános kérdések után a különös kérdések a vizsgáló- biztos által úgy teendők fel, hogy az a vizsgálat érdekében álló, minden mozzanatról őszinte és kimerítő vallomást nyerjen. Ha valamely vallomás a kiderített ténykörülményekkel, mások vallomásaival, vagy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak megelőző más vallomásával ellenkeznék, illetve azoktól eltérne, az illető az ellentétek megmagyarázására felhívandó. Oly kérdéseknél, melyekre az adandó válasz megfontolást kíván, vagy hivatalos okmányok és ügyiratok megvizsgálását igényli, a vizsgálóbiztos a kihallgatottat nem siettetheti, hanem tartozik a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak kellő időt engedni s a netáni segédeszközök betekintését meg nem tagadhatja. A vizsgálat során kihallgatandó tanukhoz elsősorban az 1868. évi LIV. t.-c. 202. §-ában meghatározott általános kérdések s ezek után a különös kérdések intézendők és úgy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazott, valamint a tanuk által adott összes feleletek lehetőleg szószerint a jegyzőkönyvbe beiktatandók. 17. §. A kihallgatási jegyzőkönyv minden íve, amelyen a feleletek vannak, a kihallgatott által aláírandó, s ha a jegyzőkönyv több ívből áll, az a vizsgálóbiztos által a lezáráskor összevarrandó és pecsétjével ellátandó. 18. §. A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálatra vonatkozólag beérkezett minden beadványra a beérkezés napját feljegyezni, az iratokat kellő rendben tartani s azokat gondosan megőrizni. 19. §. A vizsgálati iratok eredetben senkinek sem adhatók ki, s tartalmuk is csak annyiban közölhető, amennyiben a vizsgálat célja azt megengedi. A vizsgálati iratokhoz csatolt ügyiratoknak betekintése, melyekre a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottnak védelmére szüksége van, kérelmére meg nem tagadható. 20. §. A vizsgálat befejezése után a kiküldött az összes vizsgálati iratokat a szabadalmi bíróság elnökének vagy helyettesének bemutatja, ki is a fegyelmi bíróságot összehívja. A fegyelmi bíróság tagjának nem szabad oly ügyekben résztvenni : a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet ; b) melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban, vagy másodíziglen 86
