Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1089/1898. K. M. számú rendelet a m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetének és szolgáinak fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában

s a m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzete és szolgái ellen folyamatba teendő fegyelmi ügyekben követendő eljárás tekintetében a következőket rendelem :

1. A szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetét illetőleg.

1. §. A m. kir. szabadalmi hivatal kezelőszemélyzetének mindama cselekményei vagy mulasztásai, melyek által a hivatalos állásukkal járó kötelességeket megszegik, fegyelmi vétséget képeznek.

Fegyelmi vétséget követnek el továbbá mindazok a tisztviselők, kik életmódjuk és viselkedésük által az állásukat megillető tiszteletre és bizalomra méltatlanná teszik magukat.

Fegyelmi eljárásnak van helye végre oly esetekben is, midőn orvosi vizsgálat útján meg nem állapítható szolgálatképtelenség igazolása válik szükségessé.

2. §. A magánféltől eredő, vagy hivatalból tett fegyelmi feljelentés, esetleg az 1. §-ban említett személyeknek az ellenük felmerült gyanúokok alól való tisztázása céljából a fegyelmi eljárás megindítása iránt beadott kérelme a szabadalmi hivatal fegyelmi bíróságához adandó be és az, valamint a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a fegyelmi eljárást elrendelő határozata (lásd 4. §) a hivatal elnökségénél a fegyelmi ügyekről külön vezetett iktatókönyvbe iktatandó.

3. §. A fegyelmi ügyekben beadott és súlyosabb szolgálati vétségekre vonatkozó fegyelmi feljelentés a hivatal elnöke vagy annak helyettese által a fegyelmi bíróság egyik tagjának — a fegyelmi bíróság ülésében leendő előadás végett — kiosztandó, ki is az ügyet az elnök vagy helyettese által kitűzött határnapon ott előadni köteles.

4. §. A fegyelmi bíróság elsősorban a fegyelmi eljárás megindítása vagy a bejelentés félretétele felett szavazás útján határoz s ha a fegyelmi eljárás megindítását határozza el, vagy ha azt a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, a szabadalmi hivatal elnöke vagy annak helyettese a fegyelmi ügy megvizsgálására a hivatal egyik olyan bírói állandó tagját, ki a fegyelmi bíróságnak nem tagja, kiküldi, aki úgy a fegyelmi eljárás alatt álló alkalmazottat, mint a tanukat és szakértőket s szükség esetén a panaszost is vétív mellett kézbesítendő idézvény útján szabályszerüleg megidézi és kihallgatja, vagy azok kihallgatása végett az illetékes kir. bíróságot megkeresi.

Oly esetekben, midőn a vizsgálat sikeres megejtése céljából a vizsgálóbiztos hatáskörén kívül eső intézkedések foganatosítása válik szükségessé, a vizsgálóbiztos a hivatal elnökének haladéktalanul jelentést tenni köteles.

82