Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 734/1896. eln. számú rendelet: A szabadalmi tanács ügyviteli szabályzata - Az 1089/1898. K. M. számú rendelet a szabadalmi ügyvivők fegyelmi ügyeiben követendő eljárás tárgyában
vivőnek megelőző más vallomásával ellenkeznék, illetve azoktól eltérne, az illető az ellentétek megmagyarázására felhívandó. Oly kérdéseknél, melyekre az adandó válasz megfontolást kíván, vagy hivatalos okmányok és ügyiratok megvizsgálását igényli, a vizsgálóbiztos a kihallgatást nem siettetheti, hanem tartozik a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőnek kellő időt engedni s a netáni segédeszközök betekintését meg nem tagadhatja. A vizsgálat során kihallgatandó tanukhoz elsősorban az 1868. évi LIV. t.-c. 202. §-ában meghatározott általános kérdések s ezek után a különös kérdések intézendők s úgy a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő, valamint a panaszos által adott összes feleletek lehetőleg szószerint a jegyzőkönyvbe beiktatandók. 17. §. A kihallgatási jegyzőkönyv minden íve, amelyen a feleletek vannak, a kihallgatott által aláírandó s ha a jegyzőkönyv több ívből áll, az a vizsgálóbiztos által a lezáráskor összevarrandó és pecsétjével ellátandó. 18. §. A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálatra vonatkozólag beérkezett minden beadványra a beérkezés napját feljegyezni, az iratokat kellő rendben tartani s azokat gondosan megőrizni. 19. §. A vizsgálati iratok eredetben senkinek sem adhatók ki s tartalmuk is csak annyiban közölhető, amennyiben a vizsgálat célja azt megengedi. A vizsgálati iratokhoz csatolt ügyiratoknak betekintése, melyekre a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőnek védelmére szüksége van, kérelmére meg nem tagadható. 20. §. A vizsgálat befejezése után a kiküldött az összes vizsgálati iratokat a szabadalmi bíróság elnökének vagy helyettesének bemutatja, ki is a fegyelmi bíróságot összehívja. A fegyelmi bíróság tagjának nem szabad oly ügyekben résztvenni : a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet ; b) melyek által felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban vagy másodíziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak ; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött. A most érintett akadályok akár az eljárás megindításakor, akár annak folyama alatt merültek fel, habár a felek 79