Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1921. évi XXXIII. törvénycikknek (trianoni békeszerződés) az ipari tulajdonról szóló rendelkezései

illető Szövetséges és Társult Hatalom közt a hadiállapot meg­kezdődött, megszűntéknek kell tekinteni. Mindezekben az ese­tekben azonban az ilyfajta szerződések alapján eredetileg jogosult személy a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül a jog tulajdonosától új engedély megadását köve­telheti ; ennek feltételeit, ha a felek közt megegyezés nem jön létre, annak az országnak illetékes bírósága állapítja meg, amelynek joga az eredeti jogszerzésre irányadó volt, kivéve oly engedélyek eseteit, amelyekre vonatkozó jog szerzésére a volt Magyar Királyság joga volt az irányadó ; ebben az esetben a föltételeket a jelen rész VI. címében meghatározott Vegyes Döntőbíróság állapítja meg. A Bíróság egyes esetekben meg­állapíthatja a háború alatti használás méltányosnak vélt ellen­értékét is. Azokat a használati engedélyeket, amelyek ipari, iro­dalmi, vagy művészeti tulajdonjogokra nézve valamely Szövet­séges és Társult Hatalom háborús kivételes törvényei értelmé­ben adattak, nem érintheti már a háború előtti időből származó ilyen engedélynek meghosszabbítása ; azok érvényesek és tel­jesen joghatályosak maradnak és ha valamely ilyen engedély ugyanazon személy javára adatott, aki a háború előtt kötött szerződés értelmében eredetileg is jogosult volt, az új engedélyt úgy kell tekinteni, mint amely a régi helyébe lépett. Ha azoknak a személyeknek tulajdonjoga alapján, akiket a 232. cikk b) pontja felsorol, ipari tulajdonjog gyakorlatba- vételére, vagy irodalmi, színművészeti, vagy művészeti mű sok­szorosítására vagy előadására vonatkozólag a háború előtt kötött szerződés vagy nyert engedély értelmében a háború alatt fize­téseket teljesítettek, ezeket az összegeket ugyanarra a célra kell fordítani, mint a jelen Szerződés értelmében ezeknek a sze­mélyeknek egyéb tartozását vagy követelését. Ez a cikk nem alkalmazható egyrészről az Északamerikai Egyesült Államok és másrészről Magyarország egymásközötti viszonvában. VIII. CÍM. 247. cikk. A jelen Szerződés alapján Magyarországtól elszakított területek lakói, tekintet nélkül ezeknek a területeknek elszakí- tására és állampolgárságuknak ebből előálló megváltozására, Magyarországon teljes és egész élvezetében maradnak mind­azoknak az ipari, irodalmi és művészeti tulajdonjogoknak, amelyeknek az elszállítás időpontjában fennálló törvények értelmében birtokosai voltak. 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom