Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 74.660/1920. K. M. számú rendelet a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920. évi XXXV. törvénycikk életbeléptetése és végrehajtása tárgyában
Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 45. §. 8. és 9. bekezdésében említett lejáratnak a meghosszabbítás kezdőpontja veendő. 10. §. A meghosszabbítás elrendeléséből a szabadalom érvényességére következtetés nem vonható. 11. §. Ha a szabadalmi bíróság az oltalmi időt meghosszabbította, az illető szabadalomra adott és a meghosszabbítás időpontjában még joghatályban fennálló gyakorlatba- vételi és használati engedély (1895. évi XXXVII. t.-c. 10. §.) tartama is — ha csak a felek közt létrejött szerződés rövidebb lejárati időt meg nem állapít — a meghosszabbítási idővel meghosszabbítottnak tekintendő. Az engedélyesnek azonban jogában áll a meghosszabbítás közzétételétől számított hatvan nap alatt arról lemondani. Ha a felek a gyakorlatbavételi és használati engedélyre vonatkozó kérdések, nevezetesen az engedély fennállása, lejárata, valamint a meghosszabbítási időre eső szolgáltatás és ellenszolgáltatás felett megegyezni nem tudnak, a rendes bíróság dönt. A meghosszabbítási időre eső szolgáltatás és ellenszolgáltatás megállapításánál, hacsak a felek másként nem egyeztek meg, a meghosszabbítás előtt kötött szerződés feltételei irányadók, tekintet nélkül arra, hogy a szabadalom használatának ellenértéke a szerződésben előre meghatározott összegben, vagy bizonyos jövedelem összegéhez viszonyítva, avagy más módon nyert-e megállapítást. Ez utóbbi bekezdés a 117.870/1928. K. M. sz. rendelet (228. oldal) intézkedése. 12. §. Valamely szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása által nem tekintendő meghosszabbítottnak a vonatkozó pótszabadalom oltalmi ideje is. A pótszabadalom a jelen meghosszabbítási eljárás szempontjából mint önálló szabadalom bírálandó el. II. FEJEZET. > A szabadalmi díjak. Ennek a fejezetnek 13—16. §-ait nem közlöm, mert a díjak most érvényben levő összegét az 1932. évi XVII. t.-c. 10. §-a (255. oldal) állapítja meg. 17. §. Jelen rendelet 1920. évi december hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1920. évi november hó 17-én. Rubinek Gyula s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. 200
