Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)
Ha az egyik kérdésben meghozott határozat a többiek fölötti tanácskozásnak alapjául szolgál, további szavazataiknál ezt a határozatot alapul elfogadni kötelesek azok a tanácstagok is, kik a határozathoz nem járultak. Az egy ügyre vonatkozó valamennyi elkülönített kérdést ugyanannak a tanácsnak kell eldöntenie. Az alperesre és bejelentői ügyben a bejelentőre kedvezőbb szavazatoknak a legközelebb álló, kevésbé kedvező szavazathoz számítása addig folytatandó, amíg ily módon a vélemények egyike a szavazatok többségét el nem nyeri. 101. §. A tanács akár a tanácskozás megkezdése előtt, akár annak folyamában, de csak a szavazás megkezdése előtt elrendelheti a határozathozatalnak másnapra halasztását, ha az ügy bővebb megfontolást és tanulmányt igényel, vagy ha az elhalasztás a még hátralévő szóbeli tárgyalások befejezése szempontjából kívánatos. Ebben az esetben az elnök nyomban meghatározza a határozathozatal napját. Határozat a keresetlevél vagy egyéb beadvány visszautasítása felől. 102. §. Ha a tanács a keresetlevelet vagy egyéb beadványt visszautasítja, a visszautasító végzés a félnek a kereset- levél vagy a beadvány visszaadása mellett kézbesíttetik. Ha pedig a tanács a keresetlevelet vagy a beadványt elfogadja, az erre vonatkozó határozatot nem kell írásba foglalni s a tanács határozatának megfelelően úgy kell elintézni a keresetlevelet vagy a beadványt, mintha az ügy nem is lett volna a tanács határozata alá bocsátva. Ügyek bejelentése előadásra. 103. §. Az előadó a tanácsülésben elintézendő, előadásra elkészített ügyeket az elnöknek jegyzék mellett olyan időben köteles bejelenteni, hogy a jegyzék legalább 3 nappal és a rendeletben külön megjelölt esetekben 8 nappal az előadás előtt ki legyen függeszthető. A jegyzékben a zárt ülésbe tartozó és azokat az ügyeket, amelyekben a felek a nyilvánosság kizárását kérik, elkülönítve kell fölsorolni. A zárt ülésbe tartozó ügyek jegyzékét a hirdetési táblára nem kell kifüggeszteni. Zárt ülésbe tartozó ügyet sürgősség esetében egyébként bejelentés nélkül is elő lehet adni. 182