Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)

Ha a fél, akire a Pp. 97. §-ának kivételes szabálya nem nyerhet alkalmazást, a tárgyalásban való részvételre jelent­kezik, őt a Pp. 99. §-ának rendelkezéséhez képest a tárgyalás elhalasztása mellett képviselő vallásra kell utasítani. Az érdekelteknek vagy képviselőiknek elmaradása a tárgyalás megtartását vagy folytatását és a határozathozatalt rendszerint nem gátolja. A T. 57. §-a értelmében valamely szabadalom terjedel­mének megállapítása iránt és a T. 21. §. 2. vagy 3. pontjai alapján valamely szabadalom megsemmisítése iránt folyamatba tett perben az előbbi bekezdés szabálya nem nyer alkalmazást. (72-74. §.) A T. 21. §. 1. és 4. pontjaiban meghatározott közérdekű megsemmisítési és megvonási perekben a kereset vissza­vételének, valamint a per szünetelésének nincs helye, a keresettől elállásnak nincs hatálya, a kereseti jogról lemondásra vagy elismerésre alapított ítéletet (Pp. 390. §) nem lehet hozni. 66. §. A nyilvánosság hivatalból vagy kérelemre az eljárás egy részére, vagy az egész tárgyalásra nézve akkor is kizárható, ha a nyilvánosság valamely fontos állami érdeket, avagy a tanuk, szakértők, vagy a perben résztvevő más sze­mélyek valamelyikének üzemi vagy üzleti titkát veszélyeztetné. Ha kétség merül föl aziránt, hogy az ügyben titoktartást igénylő állami érdekek forognak-e fönn, az illetékes hatósághoz kérdés intézendő. 67. §. Perek egyesítése, új kereset és viszontkereset (Pp. 189. §) indítása az 52. § 1. bekezdésében jelzett ügyekben helyt nem foghat. 68. §. Ha a per fölvételére és az ügy tárgyalására meg­idézett peres felek mindegyike kellően képviselve megjelent, a tárgyalásnak az elnök általi megnyitása után a szabadalom terjedelmének megállapítása iránti ügyben (T. 57. §), valamint a szabadalom megsemmisítése iránt a T. 21. §-a 2. vagy 3. pont­jaiban foglaltak alapján indított perben elsősorban a fölperes nyilatkozik aziránt, hogy keresetéhez, illetőleg kérvényéhez ragaszkodik-e. Ha a felperes keresetétől vagy kérelmétől eláll, a bíróság az alperes kérelmét a költség kérdésében meghallgatva, a keresetet vagy kérvényt visszavettnek mondja ki és a költség viselése tárgyában végzéssel határoz. Minden más esetben az előadó az előkészítő eljárás eredményéhez képest ismerteti a kereset vagy a kérvény tar­talmát és kérelmeit és az alperesnek vagy az alpereseknek ellen- kérelmét, ha ez az előkészítő eljárásban kifejezésre jutott. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom